Svéd, kínai és amerikai kutatók 12 héten keresztül adtak egereknek olyan adag aszpartámot, amely napi szinten megfelel annak a mennyiségnek, amelyet egy ember körülbelül három doboz diétás üdítőben fogyasztana.
Az egerek egy részét úgy alakították át, hogy hiányzott belőlük egy, az anyagcserében kritikus szerepet játszó gén, így az inzulin korlátlanul hozzáférhetett a kulcsfontosságú receptorokhoz az egész testükben.
Azokkal az egerekkel összehasonlítva, akiket nem etettek az édesítőszerrel, az aszpartám csoportban magasabb volt az inzulinszint, nagyobb volt az érgyulladás és több zsíros plakk volt az artériáikban – mindezek valószínűbbé teszik a szívrohamot vagy a stroke-ot.
„Fontos megjegyezni, hogy ezeket az eredményeket embereken még nem tapasztalták” – magyarázza James Leiper, a British Heart Foundation szív- és érrendszeri fiziológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban.
„Az eredmények rávilágítanak a további kutatások fontosságára annak megállapítása érdekében, hogy az ételeinkhez adott ilyen adalékok és az inzulinszintre gyakorolt hatásuk hozzájárul-e a szív- és érrendszeri események fokozott kockázatához” – teszi hozzá Leiper.
Bár a mesterséges édesítőszereket már korábban is összefüggésbe hozták az inzulininterferenciával, sok mindent nem tudunk a biológiai mechanizmusokról vagy a későbbi egészségügyi kockázatokról – részben ez is motiválta az új tanulmányt.
A kutatók azonosítottak egy CX3CL1 nevű jelzőmolekulát, amely az inzulinszint emelkedésével aktívabbá vált. A CX3CL1-receptorok eltávolítása az egerekben megállította a veszélyes plakkok felhalmozódását az artériákban – ez újabb bizonyíték arra, hogy ez a molekula kulcsfontosságú az emberekben a szívkárosodás kockázatának növelésében, és a kezelések célpontjává válhat.
„Mivel az artérián keresztül a véráramlás erős és robusztus, a legtöbb vegyi anyagot gyorsan kimosná a szív pumpálása” – mondja Yihai Cao érbiológus a svédországi Karolinska Intézetből.
„Meglepő módon a CX3CL1 nem. Ez az erek belső bélésének felszínéhez ragasztva marad. Ott csaliként viselkedik, és elkapja az immunsejteket, amikor azok elhaladnak mellette.”
Az aszpartámmal dúsított egereknél észlelt káros hatások valószínűleg annak köszönhetőek, hogy az édesítőszer körülbelül 200-szor édesebb, mint a cukor – ami a szájban és a belekben lévő receptorokat az inzulintermelés szempontjából túlhajtásba küldené.
Ez aztán az érrendszer egészségére és az érelmeszesedésre – az artériák szűkülésére – gyakorolt hatásokhoz vezethet, bár természetesen a jövőbeni kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy ugyanezeket a láncreakciókat az emberi szervezetben is megerősítsék.
„A mesterséges édesítőszerek szinte mindenféle élelmiszerbe behatoltak, ezért meg kell ismernünk a hosszú távú egészségügyi hatásokat” – mondja Cao.
Míg a mesterséges édesítőszereket gyakran a cukor egészségesebb alternatívájaként mutatják be, addig ezeket az anyagokat mostanra rákkockázattal, fokozott szorongással és tanulási problémákkal hozták összefüggésbe a korábbi tanulmányokban.
Ez nem jelenti azt, hogy a mesterséges édesítőszerek kerülése a cukor javára a legjobb az egészségünknek.
