Abban már megegyeztek a vezetők, hogy erősíteni kell az európai országok haderejét és védelmét, Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje pedig nemrég azt nyilatkozta:
„Németországnak, Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak saját, közös nukleáris fegyverrel kell rendelkeznie, és jó lenne, ha utóbbi kettő megosztaná a saját készleteit Németországgal is.”
Az Egyesült Királyság a NATO-ban már vállalta, hogy nukleáris védelmet nyújt az európai országoknak. Franciaország hajlandónak mutatkozik megosztani arzenálját, és egyúttal az azzal járó feladatokat és felelősséget is Németországgal. Ezt a lehetőséget már Nicolas Sarkozy is felajánlotta 2007-ben, de akkor Angela Merkel határozottan elutasította. Az atomfegyverek iránti érdeklődés az ukrajnai háború kitörése után emelkedett meg.
A britek egyelőre nem reagáltak Merz felvetésére, de a közös nukleáris védelmi rendszer aggályos lehet számukra, amennyiben az USA nem teljesíti saját NATO-s kötelezettségeit, mivel London atomprogramja szorosan kapcsolódik az USA-éhoz.
Łukasz Kulesa, a londoni Royal United Services Institute védelmi agytröszt nukleáris politikáért felelős igazgatója szerint az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy ezt az új, elrettentő eszközt a NATO struktúráján belül alakítják-e ki. „Ezen a ponton úgy gondolom, hogy érdemes részletesebb beszélgetést folytatni arról, hogyan lehetne egy ilyen brit és francia vezetésű nukleáris elrettentő erőt hitelessé tenni”.
Héloïse Fayet, a párizsi Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója, a nukleáris elrettentés szakértője szerint amiről Merz beszélt, már öt éve napirenden van, és „ha nem beszélünk róla most, amikor Európa veszélyben van, akkor soha nem fogunk”.
