Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a tavalyi évértékeléssel ellentétben – amely főként a nemzetközi helyzet elemzésével foglalkozott – ez a beszéd egy fordulat kezdetére utal, amelyben sokkal nagyobb lesz a fókusz a magyar gazdaságon és a magyar belpolitikai eseményeken.
A szakértő értékelése szerint rengeteg tervet, elképzelést és intézkedési javaslatot említett a miniszterelnök, beszéde különösen sok bejelentést tartalmazott.
Kifejtette, az eddigi, a migrációról, a rezsivédelemről és a családok védelméről szóló intézkedéseket a „győzelem jegyében” továbbra sem engedi el a kormányfő és mindent megtesz az eddigi politika védelmében. A gazdaság ügyében tett új bejelentésekkel, például a száz új gyár programmal, az infláció elleni küzdelemmel, az adócsökkentéssel, illetve a két- és háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó jövedelemadó-mentességével pedig sokat fog foglalkozni a hazai közbeszéd – hangoztatta.
Az elemző újdonságnak nevezte több szakpolitikai téma kiemelését, ezekben – mint mondta – Orbán Viktor név szerint cselekvésre szólította fel minisztereit. Ilyen volt a települések önvédelme, a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés vagy a hadsereg politikamentességének megőrzése – tette hozzá a szakértő.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a kormányfő a tej áremelkedésének példáján keresztül „hadüzenetet” küldött a kereskedelmi láncoknak, hogy azok ne emeljék tovább áraikat, mert „árképzésükben bőven van tartalék”.
Az alkotmánymódosításokkal kapcsolatos kormányfői bejelentésre reagálva Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett, a politikai korrupció elleni lépések azokat az „álcivil” szervezeteket célozzák, amelyek külföldi pénzből próbálják befolyásolni a magyar politikát, a kormány pedig az Egyesült Államokban hatályos szabályok mintájára próbálja megtiltani ezt a tevékenységet.
A férfit és a nőt, mint két külön nem létezését Magyarországon is a lehető legmagasabb alkotmányos szinten rögzítik, úgy mint azt Donald Trump tette nemrégiben az Egyesült Államokban – emlékeztetett.
Az elemző kitért a miniszterelnök által „nyugati nyitásként” emlegetett fogalomra is.
A nyugati nyitás Donald Trump és Orbán Viktor közötti politikai szövetség része, ami arról szól, ha a Nyugat megváltozik és már nem a magyar szuverenitás elnyomásáért, hanem az általános normalitás védelméért lép fel, akkor a Nyugat újra meg akarja erősíteni a kapcsolatait Magyarországgal – jelentette ki.
Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy Trump a „megváltó”, szövetség van a két fél között, de a saját országukban a magyaroknak kell gondoskodniuk a megfelelő politikai döntések meghozataláról.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, a kormányfő beszédének első részében az európai erőviszonyok megváltoztatásának fontosságát hangsúlyozta, külön kiemelve, önmagában nem elég, hogy az Egyesült Államokban már megváltoztak ezek az erőviszonyok.
A birodalom kifejezéssel az európai erőviszonyokat írta le, amivel megpróbálják elnyomni Magyarország szuverenitását, próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Az elemző értékelése szerint a birodalom elleni lázadás és a győzelem lényege, hogy végre ne csak hangot adjon az igazának Magyarország, hanem befolyást szerezhessen, és meg tudja változtatni ezeket a politikai erőviszonyokat.
Ezek a folyamatok megindultak a patriótákkal, elkezdődött az európai alternatíva szervezése – tette hozzá.
Belpolitikai témákra kitérve a Nézőpont Intézet vezetője Orbán Viktor korábbi és jelenlegi ellenzéki kihívóiról szólva azt mondta, az arcok különböznek, de a közös kapcsolódási pontjuk a „külföldi érdekek, az európai liberális körök érdekeinek” képviselete, amelyek ideológiai küzdelemben vannak a magyar kormánnyal.
„Ezek a Brüsszelnek behódoló kormányok értelemszerűen a magyarok pénzét akarják és a magyar erőforrásokat akarják megszerezni” – foglalta össze a miniszterelnök szavait Mráz Ágoston Sámuel.
Az elemző szerint az idei Orbán-évértékelő legfontosabb üzenete az „áttörés éve” kifejezés volt, ami azt jelenti, hogy az eddigi lázadást győzelemmé kell alakítani és európai szinten is érvényesíteni kell a magyar érdekeket.
Az Ukrajnával kapcsolatos műsorvezetői kérdésre válaszolva elmondta, beszédében Orbán Viktor lényegében azt fogalmazta meg, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése az Egyesült Államok stratégiaváltásával már lekerült a napirendről, most az ország EU-tagságát erőltetik Brüsszelben.
A kormányfő ennek sem jósol nagy jövőt, Magyarországnak ugyanis nem érdeke, hogy az unió tagja legyen Ukrajna – jelentette ki, megjegyezve, amennyiben a brüsszeli elit az erről szóló tárgyalássorozat végén uniós népszavazás kiírását erőltetné, a magyarok dönthetnek majd a kérdésben.
