Ez a jelenség arra utal, hogy a fájdalomérzet jelentősen függ az ember egyéni elvárásaitól és a helyzet bizonytalansági fokától.
A tudományos közösség két fő hipotézist állított fel az agyi fájdalomérzékelés mechanizmusának magyarázatára. A becslési hipotézis szerint az agy az előzetes előrejelzések alapján elemzi a fájdalomérzet intenzitását. A meglepetéshipotézis szerint a fájdalomérzet a várt és a tényleges érzések közötti eltérés eredményeként alakul ki.
Egy virtuális valóságot használó kísérleti tanulmány tovább vizsgálta ezt a mechanizmust. Egészséges önkénteseknek különböző intenzitású hőingereket mutattak be vizuális ingerek hátterében. Az eredmények azt mutatták, hogy a fájdalomérzet a várakozások és a valóság közötti nagyobb eltéréssel nőtt, ami megerősíti a meglepetéshipotézis nagyobb érvényességét.
Ezek az eredmények különösen fontosak a krónikus fájdalomszindrómákban szenvedők számára. Az ilyen betegekre jellemző bizonytalanság és szorongó várakozások növelhetik a fájdalom szubjektív érzékelését. Következésképpen az elvárások és a tényleges érzések közötti különbség minimalizálása lehet a fájdalomcsillapítás kulcsa. A fájdalomérzékelés mechanizmusainak mélyreható megértése ígéretes a krónikus fájdalom és a sérülések rehabilitációjának hatékonyabb kezelésének kifejlesztése szempontjából.
