A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy az agy oxigénellátása hogyan függhet össze a neurodegeneratív betegségekkel, összehasonlítva 19 Alzheimer-kóros beteg és 20 Alzheimer-kórban nem szenvedő ember agyi oxigénellátásának, szívritmusának, agyhullámainak és légzési erőfeszítéseinek mérését.
Elemzésük különbséget talált az erekhez kapcsolódó neuronokban, valamint abban, hogy a vér oxigénszintje hogyan ingadozott a neuronok tüzelése közben. Úgy tűnik, hogy a véráramlás és az agyi aktivitás szinkronizálása az Alzheimer-kóros agyakban érezhetően megzavarodott.
Ráadásul volt egy váratlan extra is: az Alzheimer-kóros betegek légzésszáma magasabb volt, mint a kontrollbetegeké, körülbelül 17 légzés/perc, szemben a 13 légzés/perccel. Ez valószínűleg annak a változásnak az eredménye, ahogyan az agyi erek összekapcsolódnak a mélyebb idegszövetekkel, hogy bőséges oxigénellátást biztosítsanak.
„Ez egy érdekes – véleményem szerint forradalmi – felfedezés, amely teljesen új világot nyithat meg az Alzheimer-kór tanulmányozásában” – mondta Aneta Stefanovska biofizikus az angliai Lancaster Egyetemről.
„Valószínűleg egy olyan gyulladást tükröz, talán az agyban, amelyet ha egyszer felismerünk, valószínűleg kezelhető, és az Alzheimer-kór súlyos állapotai a jövőben megelőzhetőek lehetnek.”
Az elemzéshez szükséges beállítás a fejbőrön elhelyezett különféle elektromos és optikai érzékelőket foglalja magában – de nem igényel vér- vagy szövetmintát, és olcsóbb és gyorsabb, mint sok más diagnosztikai lehetőség.
És bár a légzési minták önmagukban még nem lennének elegendőek az Alzheimer-kór kimutatásához, mivel oly sok más változó játszik szerepet, a kutatók mostantól a légzési arányokat is megvizsgálhatják a jövőbeli tanulmányokban, hogy teljesebb képet alkothassanak az Alzheimer-tünetekről.
Ez alátámasztja azt a hipotézist, hogy az Alzheimer-kórt az agy érrendszerének működési zavarai váltják ki, ami csökkenti az oxigénáramlás hatékonyságát és a toxikus anyagok kiürülését.
„Az érrendszer és az agy együttműködve biztosítja, hogy az agy elegendő energiához jusson” – mondja Bernard Meglič neurológus, a szlovéniai Ljubljanai Egyetem munkatársa.
„Valójában az agynak a szervezet teljes energiafogyasztásának akár 20 százalékára is szüksége van, annak ellenére, hogy a testtömegnek csak körülbelül 2 százalékát adja.”
Az Alzheimer-kórral kapcsolatban sok mindent figyelembe kell venni – a tünetektől a kockázati tényezőkig –, valószínűleg az okok kombinációja együttesen hat, de az ehhez hasonló kutatások segítenek közelebb kerülni a betegség lefolyásának megértéséhez.
„Egyértelmű eredményeket mutatunk a megközelítésünkről és arról, hogy az Alzheimer-kór egyszerűen, noninvazív módon és olcsón kimutatható” – mondja Stefanovska.
„A módszerben nagy lehetőségek rejlenek, és tárgyalunk a lehetőségekről, hogy egy spin-out vagy startup céget hozzunk létre a folytatáshoz. Természetesen további kutatásokra van szükség.”
