Bár ez a felfedezés magában hordozza az emberi populációra való átterjedés nyilvánvaló lehetőségét, a tanulmány szerzői rámutatnak, hogy az új kórokozó kevésbé tűnik virulensnek, mint az, amely a közelmúltbéli világjárványt okozta.
Az elmúlt öt évben az ACE2 nevű enzim világszerte hírnevet szerzett, mivel a SARS–CoV–2 kötőhelye, amely a vírus emberi sejtekbe való bejutási pontját biztosítja. Még 2006-ban a kutatók azonosítottak egy HKU5–CoV nevű koronavírust denevérekben, amely az ACE2 denevérváltozatát használja arra, hogy fertőzést okozzon a repülő rágcsálókban anélkül, hogy ránk veszélyt jelentene.
A japán házi denevérekből vett, anális kenetminták gyűjtése és elemzése után azonban az új tanulmány szerzői a HKU5–CoV egy új vonalát mutatták ki, amely képes az ACE2 emberi változatához kötődni.
A HKU5–CoV–2 néven ismert vírus a jelek szerint képes az ACE2 más változataihoz is kapcsolódni több különböző emlősben, amely arra utal, hogy képes lehet más fajokra is átugrani. Hasonló törzsek kimutatása tenyésztett gnúkban is alátámasztja ezt a kockázatot, amely azt jelzi, hogy a vírus már most is terjedhet különböző állatpopulációkban.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a HKU5–CoV–2 szélesebb gazdanövényi körrel és nagyobb fajközi fertőzési potenciállal rendelkezhet [mint az eredeti HKU5–CoV–törzs] ” – írják a tanulmány szerzői.
Annak megállapítására, hogy a vírus mekkora veszélyt jelent ránk nézve, a kutatók megvizsgálták, hogy a kórokozó képes-e bejutni tenyésztett emberi sejtekbe. A kísérletek kimutatták, hogy az új koronavírus sikeresen behatolt az ACE2-t a felszínükön expresszáló emberi sejtekbe, de nem tudott bejutni azokba, amelyeket úgy alakítottak át, hogy ne tartalmazzák ezt a kulcsfontosságú enzimet. Ez a megállapítás aggasztó, mivel arra utal, hogy a HKU5–CoV–2 ugyanolyan mechanizmuson keresztül működik, mint a SARS–CoV–2.
Az emberi légző- és emésztőrendszer modelljeit felhasználva a tanulmány szerzői ezután megfigyelték, ahogy az új koronavírus sikeresen szaporodik ezekben a szervekben.
Bármennyire is riasztóan hangzik mindez, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a HKU5–CoV–2 alacsonyabb kötődési affinitással rendelkezik az emberi ACE2-hez, mint a SARS–CoV–2, miközben különböző egyéb komplikációk is korlátozzák a világjárványt okozó potenciálját. „Az emberi alkalmazkodás ezen szuboptimális tényezői miatt nem szabad eltúlozni a HKU5–CoV–2 emberi populációkban való megjelenésének kockázatát” – írják.
Még biztatóbb, hogy további kísérletek során több olyan monoklonális antitestet azonosítottak, amelyek hatásosnak tűnnek az új koronavírus semlegesítésében, míg a vírusellenes gyógyszerek, például a remdesivir és a nirmatrelvir szintén sikeresen gátolták a kórokozót. Bár tehát ezt a bejelentést nyilvánvalóan komolyan kell venni, pánikra egyelőre nincs ok.
A tanulmány a Cell című folyóiratban jelent meg.
