
Közvetlen és lineáris összefüggés van az elfogyasztott só mennyisége és a vérnyomásunk között. A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezője világszerte. Szerencsére a legkönnyebben kezelhető is – adta hírül a hsph.harvard.edu.
2019-ben más nemzetközi tudósokkal együtt kiszámolták, hogy hány életet lehetne megmenteni világszerte, ha az átlagos nátriumbevitelünket 30 százalékkal csökkentenénk. Ez egy elérhető és nem is különösebben ambiciózus cél. De mélyreható hatással lenne a közegészségügyre. Valójában azt találták, hogy 25 év alatt 40 millió halálesetet lehetne késleltetni csak ennek a beavatkozásnak a végrehajtásával. Ez majdnem három halálesetet jelent minden percben.
Számos szakpolitika segíthetne elérni ezt a célt, többek között a csomagolt élelmiszerek újratervezése és olyan címkék bevezetése, amelyek tájékoztatják a fogyasztókat bizonyos élelmiszerek nátriumtartalmáról. Az Egyesült Királyság például 2001-ben sikeres sócsökkentési kezdeményezést indított, amelynek köszönhetően néhány év alatt sikerült az átlagos sófogyasztást csaknem napi egy grammal csökkenteni a tudatosságnövelő kampányok és az élelmiszergyártók arra való ösztönzése révén, hogy csökkentsék termékeik sótartalmát.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy a sóban lévő nátrium-klorid egy részének sóhelyettesítőkkel való kiváltása segítene-e csökkenteni a vérnyomást. Egyelőre nem tudjuk, hogy ez az erőfeszítés sikeres lenne-e, vagy az emberek több sót tennének az ételükbe, hogy kompenzálják a kevésbé sós ízt.
Az azonban kétségtelen, hogy kevesebb sót kellene fogyasztanunk. Az amerikaiak átlagosan körülbelül 8,6 gramm sót esznek naponta, ami több mint kétszerese az Amerikai Szív Szövetség által ajánlott bevitelnek.
Annyira hozzászoktunk a sóhoz, hogy szükségét érezzük, hogy hozzáadjuk az otthon főzött vagy az étteremben rendelt ételekhez. Az igazság az, hogy nincs okunk sót adni hozzá. A természetes élelmiszerek már önmagukban is elegendő nátriumot tartalmaznak, és az ízük fokozható más összetevők, például fűszernövények, fűszerek, fokhagyma és citrusfélék hozzáadásával.
Különösen fontos, hogy a gyermekeink által fogyasztott ételek, beleértve az iskolai ebédeket is, alacsony sótartalmúak legyenek. A szokásokat nehéz megváltoztatni későbbi életünk során, ezért a korai beavatkozás a gyermekek étrendjébe és ízlésvilágába hatalmas hosszú távú következményekkel járhat a közegészségügyre nézve.