MH/MTI
2025. február 25. kedd. 20:31
A munkáspárti kormányfő, aki először az alsóházi képviselőket tájékoztatta a tervről, a Downing Streeten nem sokkal később tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott: Donald Trump amerikai elnök szerint a szövetségeseknek többet kell tenniük védelmük érdekben, és ő egyetért vele.
Starmer parlamenti felszólalásában elmondta: a védelmi kiadások emelése azt jelenti, hogy a brit kormány 2027-től a jelenlegi éves kiadásoknál 13,4 milliárd fonttal (6500 milliárd forinttal) többet fordít a védelmi költségvetésre.
A brit miniszterelnök szerint a hidegháború vége óta nem volt példa Nagy-Britannia védelmi célú kiadásainak ilyen mértékű tartós növelésére.
A brit kormány jelenleg a hazai össztermék hozzávetőleg 2,3 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
Keir Starmer alsóházi beszédében elmondta: a távlati cél az, hogy a következő parlament mandátumának idején 3 százalékra emelkedjen tovább a GDP-arányos brit védelmi költségvetés.
A kormányfő szerint azonban a védelmi ráfordítások emelése miatt vissza kell fogni a London által nyújtott külföldi fejlesztési segélyeket, amelyek a bruttó nemzeti jövedelem (GNI, vagyis a nemzetközi jövedelemtranszferekkel kiigazított GDP-érték) 0,5 százalékáról 2027-ben 0,3 százalékra csökkennek.
Keir Starmer már korábban is jelezte, hogy a brit kormány célja a 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadás elérése, ennek konkrétan kijelölt időpontját azonban keddi felszólalásában nevezte meg először.
Az eddigi távlati – hivatalosan nem rögzített – kormányzati elképzelés az volt, hogy 2030-ig kell elérni ezt az arányt, de Starmer a Downing Streeten tartott kedd esti sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt néhány hét fejleményei felgyorsították a tervezést”.
A brit kormányfő nem nevezte meg konkrétan ezeket a fejleményeket. Donald Trump azonban nemrégiben felszólította a NATO-tagállamokat arra, hogy hazai össztermékük öt százalékát költsék védelmi kiadásokra az atlanti szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő, kétszázalékos minimum helyett.
London egyelőre ennek a felére vállalt hivatalos kötelezettséget a brit kormányfő által kedden bejelentett 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési célkitűzéssel.
A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) minap bemutatott éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint ha a NATO európai tagországai egységesen a Trump által szorgalmazott öt százalékra növelnék GDP-arányos katonai költségvetésüket, az csaknem 750 milliárd dolláros kiadási többletet jelentene.
Az amerikai elnök nemrégiben telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel az ukrajnai háború befejezését célzó egyeztetések azonnali megkezdéséről állapodott meg, nem sokkal később pedig olyan diktátornak nevezte Volidimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki választások nélkül van hatalmon.
Keir Starmer és külügyminisztere, David Lammy azóta számos nyilatkozatban kifejtette, hogy London Ukrajna demokratikusan megválasztott vezetőjének tekinti Zelenszkijt, és hangsúlyozták azt a brit álláspontot is, hogy Ukrajna bevonása nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalni.
Kedd esti sajtóértekezletén a brit kormányfő ugyanakkor leszögezte: Nagy-Britanniának nem arról kell döntenie, hogy az Egyesült Államok vagy Európa szövetségese legyen-e, mert mindkét szövetségi rendszer egyformán fontos.
