Egy új amerikai kutatás azt a sürgető kérdést tárja fel, hogy a szélsőséges hő milyen hatással van az emberekre. A megállapítások aggasztóak. Minél több napot viselt el egy résztvevő az intenzív hőségben, annál gyorsabban öregedett. Az extrém hőség hosszabb időszakai több mint két évvel felgyorsították az idősebb emberek öregedését.
Az éghajlat felmelegedésével az emberek egyre több hőnek lesznek kitéve – testünk pedig gyorsabban öregedéssel reagál ezekre a terhelésekre.
Pontosan hogyan öregít minket a hőség?
Az öregedés természetes. De az öregedés üteme emberenként változó. Életünk során testünket stresszek és sokkhatások érik. Például, ha hosszú ideig nem alszunk eleget, gyorsabban öregszünk.
A tartós hőség megterheli testünket, és kevésbé hatékonyan végzi el az életben maradáshoz szükséges feladatokat. Erre gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy felgyorsítja a biológiai öregedést.
Miközben a DNS változatlan marad, a sejtjei ki- vagy bekapcsolhatják több ezer génje közül néhányat a stressz hatására. Egyszerre a sejtekben a géneknek csak egy része van bekapcsolva – ami azt jelenti, hogy fehérjék előállításával vannak elfoglalva.
A hőstressz megváltoztathatja azt a mintát, hogy mely gének kapcsolódnak ki vagy be, ami viszont hatással lehet öregedésünk ütemére.
Mit talált a tanulmány?
A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatóinak tanulmányában csaknem 3700 ember vett részt, akiknek átlagos életkoruk 68 év.
A hőség jobban érinti az időseket, mint a fiatalokat. Az életkor előrehaladtával csökken a testhőmérséklet szabályozására való képességünk, és kevésbé vagyunk ellenállóak a külső stresszekkel és sokkhatásokkal szemben. Azt is tudjuk, hogy a szélsőséges meleg időszakok betegség- és halálhullámot váltanak ki , különösen az idősek körében.
A tanulmány célja, hogy jobban megértse, mi történik az emberi testekkel biológiai szinten, ha rövid, közép- és hosszú távon intenzív hőhatásnak vannak kitéve.
Ennek érdekében a kutatók vérmintákat vettek és epigenetikai változásokat mértek a genom több ezer helyén, amelyek segítségével három, biológiai életkort mérő órát számítottak ki, ezek a PcPhenoAge, PCGrimAge és DunedinPACE.
Ezután megvizsgálták, hogy az egyes résztvevők milyen hőnek voltak kitéve földrajzi területükön az előző hat év során, ami 2010 és 2016 között volt. Az Egyesült Államok hőindexét használták az óvatosság (nappal 32 °C-ig), a rendkívüli óvatosság (32–39 °C) és a veszély (39–51 °C) értékelésére. Regressziós modellezést alkalmaztak annak megállapítására, hogy az emberek mennyivel gyorsabban öregszenek a normál öregedési ütemhez képest.
A három biológiai órában a hő hatása egyértelmű volt. Az intenzív hőnek való hosszabb távú expozíció 2,48 évvel növelte a biológiai életkort a PCPhenoAge szerint a vizsgálat hatéves időtartama alatt, 1,09 évvel a PCGrimAge szerint és 0,05 évvel a DunedinPACE szerint.
A vizsgálat időtartama alatt a hatás akár 2,48 évvel gyorsabb volt, mint a normál öregedés, ahol egy naptári év egy biológiai öregedésnek felel meg. Azaz ahelyett, hogy testük hat évnek megfelelő öregedést jelentene egy hat év alatt, a hő akár 8,48 évig is öregíthette volna testüket.
Ahogy egy melegebb jövő elé nézünk, epigenetikánk megváltozik. Még mindig nagyon sokat kell dolgozni azon, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz – vagy ha egyáltalán tudunk, akkor a világ egyes részein.
