MH/MTI
2025. február 27. csütörtök. 15:23
Frissítve: 2025. február 27. 15:32
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az Alpine beruházásának bejelentésén, hogy a japán elektronikai cég 21 milliárd forint értékű fejlesztéssel bővíti a biatorbágyi kapacitásait, amihez a kormányzat hárommiliárd forint támogatást nyújt, így segítve több mint száz új munkahely létrejöttét.
Üdvözölte, hogy ezáltal tovább bővülhet a magyar exportteljesítmény, ráadásul a beruházás megújuló energiát fog használni.
Valamint tudatta, hogy az autóipar és az elektronikai ipar egyre szorosabb kapcsolatban van egymással, ezért az ilyen beruházásoknak az európai autóipar egyik fő zászlóshajójának számító Magyarországon kiemelt jelentőségük van. Hozzátette: az elmúlt tíz évben 172 elektronikai nagyberuházás érkezett az országba kilencezermilliárd forint összértékben.
Érintette azt is, hogy Pest vármegye nagy hozzáadott értéket képvisel a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából, az elmúlt tíz évben itt 6,4 százalékról 3 százalékra csökkent a munkanélküliség, az ipari termelés értéke pedig 2500 milliárd forintról hétezermilliárd forintra nőtt.
„Ahhoz, hogy Magyarországon meg tudjuk védeni a teljes foglalkoztatást, meg tudjuk védeni mindenki munkahelyét, új gyárakra van szükség, idén száz új gyár kell ehhez. És örülünk annak, hogy a mai napon egy újabb, ebbe a sorba illeszkedő beruházást jelenthettünk be” – közölte.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a beruházás nyomán tovább erősödnek a magyar–japán kapcsolatok, és arra is emlékeztetett, hogy hazánkban ma több mint kétszáz japán vállalat működik, mintegy 30 ezer embernek adva munkát.
„Az elmúlt tíz évben 72 nagy japán beruházáshoz adtunk támogatást, és ezek majd 650 milliárd forintos értéket képviseltek” – tájékoztatott.
Ezzel kapcsolatban pedig a keleti nyitás stratégiájának sikerét méltatta, és hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek hatalmas változásai nyomán mára véget ért az egypólusú világgazdasági rendszer, a keleti államok nem pusztán utolérték a nyugatiakat technológiai színvonalban, fejlesztési forrásokban, hanem számos tekintetben meg is előzték őket.
Leszögezte, hogy míg a 2010-es években a világban végrehajtott összes beruházás 80 százaléka nyugati tőkéből valósult, és mindössze a 20 százalékuk keletiből, addig mára ez az arány teljesen megfordult.
Illetve arra is kitért, hogy például 2022-ben a három legnagyobb beruházó Magyarországon mind ázsiai ország volt: Kína, Dél-Korea és Japán.
A miniszter kifejtette, hogy egyfajta kölcsönös függőség alakult ki a keleti és a nyugati gazdaságok közt, hiszen az európai cégek a nyersanyagok és a kritikus alkatrészek tekintetében nagymértékben az ázsiai beszállítóikra támaszkodnak, amelyek pedig az európai befektetésekből és technológiákból, továbbá a piaci hozzáférésből profitálnak sokat.
„A probléma az, hogy ha ebbe a teljesen törvényszerű, normális, józan észen alapuló együttműködésbe a politika beavatkozik, és megpróbálja mesterségesen szétválasztani a keleti és a nyugati gazdaságokat, és sajnos az elmúlt években erre láthattunk példát itt, Európában” – vélekedett.
Majd aláhúzta, hogy ezzel szemben Magyarország az élen jár a kelet-nyugati gazdasági együttműködés szorosabbá tételében, és nagyon sokat profitál is ebből.
„Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontja lett itt Európában. Visszautasítottuk a gazdasági hidegháborúban való részvételt, s ellenezzük azt a felfogást is, amely szerint a világot ismét blokkokra kellene osztani” – mondta.
