Ha a baloldalnak nincs aktuális bírálnivalója, akkor a tartalékból elsők között veszi elő az infláció témáját. Soha nem fordult ugyanakkor elő, hogy például fölhívnák a figyelmet az élelmiszerláncok sunyi, ugyanakkor nagyon is durva áremelési gyakorlatára, ami most is arra ösztökélte a kormányt, hogy intézkedést foganatosítson, illetve továbbiakat helyezzen kilátásba. Aktuálisan a nyugdíjasok javára lépett a kabinet, hogy egy egyszerű technikai megoldás révén visszakapják az zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek utáni áfát. A kormány azonban nem riad vissza attól sem, hogy árstopot rendeljen el, sőt a profit korlátozására is kész az állam.
A baloldal viszont soha nem mulasztja el a kormány nyakába varrni a drágulást. A parlamentben Orbán Viktor bejelentette, utasította Nagy Márton minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal. A kereskedők ugyanis januárban a liszt árát 43 százalékkal, a tejét 39, a tojásét 35, az étolajét 11 százalékkal emelték. Ilyen emelést nem fogadhatott el a kormány. Ha pedig nincs az árakat csökkentő megállapodás, be fogják vezetni a hatósági árat, és ha kell, a kereskedelmi profitot is korlátozzák. „Nem örülünk ennek. Az lenne a kívánatos, hogy a kereskedelem állami beavatkozás nélkül működjön. De ha a kereskedelem normális rendje fölborul, akkor be fogunk avatkozni. Nem engedjük meg, hogy kifosszák az embereket” – húzta alá a kormányfő
A rend kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a DK a Tiszával karöltve folyamatosan azt követelte, hogy csökkentsék öt százalékra a zöldségek, gyümölcsök áfáját. Ennek persze semmi hatása nem lett volna a tényleges árakra, csak a kereskedők jártak volna jól, akik zsebre vágják az így keletkező többletet. Magyar Péter nagyképűen azt írta a Facebook-oldalán, hogy „úgy tűnik a Tisza már ellenzékből eléri a zöldségek és gyümölcsök áfakulcsának csökkentését”. Kijelentette: a leendő Tisza-kormány mindenképpen öt százalékra csökkenti a zöldségek és gyümölcsök, valamint az egészséges élelmiszerek áfáját. A politikus szerint ahogy nő a nyomás az Orbán-kormányon, úgy igyekszik teljesíteni a Tisza programjának egyes pontjait.
Ahhoz is volt arca kijelenteni, hogy „már az áfacsökkentésen dolgozik az Agrárminisztérium és hamarosan bejelenthetik, hogy elfogadják a Tisza javaslatát, aminek köszönhetően végre nem nálunk lesznek a legdrágábbak a zöldségek és a gyümölcsök”.
Láthatjuk, a nagy mellény megint nem igazolta a viselőjét. A kormány ugyanis más megoldást jelentette be, amitől tényleg nem fognak úgy drágulni a zöldségek és gyümölcsök, mint eddig.
Természetesen nem a Demokratikus Koalíció szakértője lett volna Dávid Ferenc, ha javaslatában ugyancsak nem ment volna szembe a kormánnyal, s nem mondott volna szerinte jobbat a kilátásba helyezett intézkedésnél. Beidézte a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete reagálását, és jelezte, hogy nincs szükség áfa-visszatérítésre. Ha a kormány javítani szeretne a nyugdíjasok helyzetén, szerintük ezt úgy is lehet csinálni, hogy ne okozzon vele egyáltalán üzleti adminisztrációs feladatot, és ne keletkezetten semmilyen visszaélési lehetőség. Javasolják, hogy a Központi Statisztikai Hivatal számolja ki, becsülje meg, hogy mennyi zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket vásárol egy adott jövedelmű nyugdíjas és annak számított áfatartalma alapján valamilyen kalkulált összeget csapjanak hozzá a havi nyugdíjhoz.
Nyilván Dávid Ferenc ezúttal is pápább akart lenni a pápánál, a pontosan kiszámítható kormányzati intézkedések ellenére ő egy sokkal bizonytalanabb lábakon álló megoldást javasol úgy, mintha ez lenne az igazi megoldás. A kormány pedig – ahogy az a DK érvelésében általában lenni szokott – nem ért hozzá, csak a saját érdekét szolgálja, a nyugdíjasokkal nem foglalkozik. Jellemző módon Orbán Viktor és Nagy Márton javaslatát nemes egyszerűséggel népámítónak minősíti.
Voltaképpen mindegy is, mint mond Dávid, és mit mond Magyar. Ők jellemzően nem a megoldáson törik a fejüket, hanem azon, hogy hangulatot keltsenek a kormány ellen és úgy tegyenek, mintha ők jobban tudnának országolni, amiről persze szó sincs.
A magyarok nem véletlenül mutatnak 15 éven keresztül fityiszt a baloldali ellenzékinek. Nem engedik, hogy kifosszák őket.
A szerző újságíró
