Minden zűrzavar okozója az úgynevezett kis jégkorszak volt. A 16. század második felében indult éghajlati szempontból, és 1900 körülig tartott. Nem volt teljesen globális jellegű, mivel hatásait elsősorban az északi féltekén érezték. Ennek következtében a hőmérséklet átlagosan akár egy Celsius-fokkal is csökkent, ami erőteljesen befolyásolta a Földünkön élő emberek helyzetét.
Az újonnan azonosított számlák Erdélyből, más néven Transylvania területéről származnak. A tudósok a nekik szentelt elemzések során kiterjedt éhínségről, fertőző betegségek terjedéséről és heves időjárási jelenségekről, például árvizekről szóló leírásokhoz jutottak. Az ilyen típusú dokumentáció nagyon értékes, mivel lehetővé teszi a talált üledék- vagy pollenmintákból adódó időjárási keretek összevetését.
Érdekes módon, míg a Föld más részeiről származó beszámolókból arra következtethetnénk, hogy a 16. században az ott élők lehűléssel és számos árvízzel küzdöttek, addig a mai Románia szemszögéből ez egy kicsit másképp nézhetett ki. Hiszen Erdélyben szinte az egész évszázadban meglepően meleg volt, így a kutatók szerint elképzelhető, hogy a lehűlés kicsit később érkezett oda.
A 16. században készült feljegyzések szerint az erdélyi terület alacsony hőmérséklettel, árvizekkel, éhínséggel vagy dögvészekkel küzdött.A tudósok ezeket a problémákat az úgynevezett kis jégkorszakhoz kötik
Más szóval, a kis jégkorszak a jelek szerint meglehetősen szakaszosan zajlott, a világ különböző részei különböző időpontokban élték meg a következményeit. De amint a klímaváltozás elérte Erdélyt, az ottani emberek különösen brutális módon tapasztalták meg a következményeit. A hőmérséklet zuhant, az árvizek gyakoribbá váltak, és a terméskiesések számos járvánnyal váltakoztak.
Mielőtt ez megtörtént volna, a 16. század nagy része egészen másképp telt. Az 1540 nyaráról származó feljegyzések például olyan szárazságról tesznek említést, amely a folyókat apró cseppekké változtatta. A szarvasmarhák elpusztultak a mezőkön, az emberek pedig szó szerint imádkoztak az esőért. Ezután jelentős változások következtek, amelyek különösen az 1690-es években váltak nyilvánvalóvá. És bár a naplók meglehetősen hiányosak, hiszen a 16. századból 15 év teljesen hiányzik, mégis betekintést nyújtanak a kutatóknak az akkori uralkodó helyzetbe. A levont következtetések pedig értékes tanulságokkal szolgálhatnak a jövő számára.
