Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék Gyárfás Tamást, a Nap Tv egykori tulajdonosát a Vico-birodalom fejének, Fenyő Jánosnak az 1998-as megöletése kapcsán bűnsegédként hét év fegyházbüntetésre, míg Portik Tamás másodrendű vádlottat felbujtóként életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Miután a vádlottak és a vádhatóság is fellebbezést jelentett be, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberre tűzte ki a büntetőeljárás folytatását. Ám néhány nappal előtte Portik Tamás bejelentette, hogy a védőjének adott meghatalmazását visszavonta, s az új védő számára biztosított felkészülési idő miatt az új határnapot a táblabíróság április 1-re tűzte ki. (Portik egyébként az első fokú eljárás során összesen tízszer váltott ügyvédet, jelentősen elhúzva ezzel az évszázad büntetőperének tartott eljárást.)
Mint értesültünk, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a fellebbezésében Gyárfás Tamásra minimum tíz év szabadságvesztést kért, amit azzal indokolt, hogy a bűncselekmény, amivel Gyárfást vádolják, 10 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és az elsőfokú bíróság csupán enyhítő záradékkal szabhatott ki hét év fegyházbüntetést az úszószövetség egykori elnökére, a Nap Tv volt tulajdonosára. Gyárfás egyébként büntetésének egy részét azzal már kitöltötte, hogy kétszáz millió forint óvadék megfizetése mellett bűnügyi felügyelet alatt állt, s feltételesen a büntetés négyötödének letöltése után szabadulhat.
Gyárfás Tamás és védője szerint a bíróság tévesen állapította meg a tényállást, illetve a felelősség kérdését is, ezért szintén fellebbezést jelentettek be az ítélethozatalt követően. Portik Tamás és akkori védője ugyancsak helytelen ténymegállapítás miatt kért elsősorban felmentésért, illetve az összbüntetés enyhítését. (Az alvilág egykori vezetőjét két másik gyilkossági ügyben már jogerősen elítélték, s ilyenkor a bíróságnak a terhelttel szemben összbüntetést kell hoznia a törvény értelmében.)
Az elsőfokú ítélet indoklása
A bíró a tényállás és az ítélet több órás indoklása során bizonyítottnak látta a vádat, miszerint az 1998. február 11-én meggyilkolt Fenyő János megöletésére üzleti riválisa, Gyárfás Tamás adott megbízást az alvilágból általa jól ismert Portik Tamásnak. A váddal egyezően megállapítva azt, hogy az általa először megbízott Tasnádi Péter csak a pénzt vette át tőle, de a gyilkosságot nem hajtatta végre. Az ügyben indult nyomozást, miután a gyilkost sem sikerült felderíteni, a rendőrség néhány év után felfüggesztette.
Akkor vették elő újra a Fenyő-ügyet, miután az Aranykéz utcai robbantással gyanúsított szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác DNS-ét azonosították a Fenyő-gyilkosság helyszínén, a gyilkos által eldobott sapkából vett mintából. Roháčot 2017-ben el is ítélték Fenyő meggyilkolásáért. Gyárfásra és Portikra érdemben csak azt követően terelődött a gyanú, miután a rendőrség a Farkasréti temetőben megtalálta azokat a hangkazettákat, amelyeken néhány évvel a Fenyő-gyilkosság után Portik titokban rögzítette a Gyárfással folytatott beszélgetéseit. A hangkazettáknak kimazsolázott leiratával ismeretlenek Gyárfást megpróbálták megzsarolni, mivel úgy ítélték meg, hogy azok tartalma egyértelműen az ismert médiaszemélyiség és úszószövetségi elnökre lehetnek terhelőek.
A bíró a négy évig tartó perben bűnösnek találta őket. Az indoklás szerint Gyárfásnak és Portiknak nem sikerült cáfolnia a vádat, védekezésük tele volt ellentmondásokkal. Ugyanakkor a szakértői vélemények és a vád tanúi a váddal egyezően alátámasztják a bűncselekmény indítékát, a Nap Tv-ért folytatott ádáz küzdelmet, a gyilkosság megszervezését, megtörténtét és a felbujtók kilétét is. A hangfelvételek nem manipuláltak, több szakértő is egybecsengően állapította ezt meg, s egyértelműen alátámasztják azt a függőségi viszonyt is, amely a megbízott Portik és a megbízó Gyárfás között kialakult. A bíró kifejtette, Gyárfás határozottan tiltakozhatott volna a beszélgetéseik során Portik Tamásnak a gyilkosságra vonatkozó utalásaival szemben, de ezt nem tette meg. Sokkal inkább terelő válaszokat adott neki.
