A The Telegraph világgazdasági szakírója szerint az, hogy az USA huszonöt százalékos vámot vetne ki az Európából az Egyesült Államokba érkező árukra, a tengerentúliak harmincéves sértettségre vezethető vissza. Ambrose Evans-Pritchard több dologban helyesli Trump tervét, többek közt abban is igazat ad az amerikai elnöknek, hogy „megelégelte az EU szabályzási imperializmusát”.
Az unió annak idején azért jött létre, hogy kitoljon a szovjetekkel. Mára nyilvános iratokból kiolvasható, hogy a megalakulása amerikai ötlet volt a negyvenes évek végén (nem függetlenül persze Moszkva bosszantásától), az alapító atya, Jean Monnet is a tengerentúlon élt, majd „Roosevelt szeme és füle” volt a háború után Európában.
Harry Truman amerikai elnök azzal zsarolta Franciaországot 1950-ben, hogy megvonja tőle a Marshall-segélyt, ha nem közösködik Németországgal, a Szén- és Acélközösség alapját adó Schuman-nyilatkozatért pedig nagyjából az akkori amerikai külügyminiszter, Dean Acheson volt a felelős; Amerika egy újra felfegyverzett Európát akart a kínai és orosz terjeszkedés ellenében.
Sztálin, a jaltai megállapodás ellenében, 1948-ban elnyelte Csehszlovákiát, két évvel később Észak-Korea megindult Dél ellen, ebben az időben az amerikai katonai költségvetés a GDP 11 százalékára rúgott. A szocializmus bukása után a magát lassan biztonságban érző Nyugat-Európában viszont kezdtek megerősödni a szuperhatalmi pozíciót felvevő Amerika iránti ellenérzések – ez a három évtizedes sértettség gyökere.
„Az EU azonban valahogy félrement, hiszen sem a versenyképességben, sem a tudásalapú gazdaságban nem állja meg a helyét, a Nemzetközi Valutaalap meg Németország exportelőnyét erősítette meg” – írja még Ambrose Evans-Pritchard.
Most, hogy Trump kereskedelmi háborút helyezett kilátásba az EU ellen, az unió válasza a soha nem látott mértékű fegyverkezés, Ukrajna támogatása és az orosz–ukrán háború kimenetelének befolyásolása, hogy „ne legyen Trump Kreml-párti hajlamainak a szenvedő alanya”.
Ambrose Evans-Pritchard mást is részletez. Szerinte ha egy kontinens képtelen pénzt szerezni annyi fegyver gyártásához, amivel az oroszokat „közepes fejlettségen” tartja, akkor „megérdemli, hogy a történelem szemétdombjára kerüljön”. Pláne, hogy ezzel szemben az oroszok rengeteg embert és tárgyi erőforrást feláldoztak az ukrajnai területek kicsivel több mint tíz százalékának elfoglalására.
„Miközben a megoldás egyszerű lenne. A Kremlt négy hónap alatt térdre lehetne kényszeríteni a skandináv Skagerrak szorosban állomásozó orosz árnyékflotta blokád alá vonásával” – szögezi le a szakértő.
Hozzáteszi, Európának mindenképpen meg kell erősíteni a haderejét, ha lehet, a harcedzett ukránokkal közösen. Ennek hiányában előfordulhat, hogy százezer katonával véd majd egy „rossz békét”, katasztrofális költségekkel az örökkévalóságig, az amerikai légierő, valamint a NATO 5. cikkelye nélkül.
