A bejelentésre azért került sor, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetőkkel találkozik egy csúcstalálkozón, mindössze két nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök lényegében kidobta a Fehér Házból.
Starmer közvetítő szerepet vállal
Starmer a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában kijelentette, hogy „jelenleg az a legfontosabb feladatom, hogy hídként szolgáljak” Trump és Zelenszkij között.
Amikor arról kérdezték, mit érzett a Fehér Házban zajló konfliktus láttán, a brit miniszterelnök elismerte, hogy „kényelmetlenül érezte magát”, és hozzátette: „senki sem akar ilyet látni”.
A helyzet rendezése érdekében még aznap este telefonon beszélt mind Trumppal, mind Zelenszkijjel, hogy visszaterelje a fókuszt a lényegre.
„Különböző utak állnak előttünk. Az egyik az, hogy fokozzuk a felháborodást és retorikát, hogy mennyire felháborítónak találjuk ezt az egészet. A másik pedig az, hogy felgyűröm az ingujjamat, és azonnal cselekszem” – magyarázta Starmer.
Európa szerepe a biztonsági garanciákban
A brit miniszterelnök arról is beszélt, hogy telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel arról, milyen szerepet játszhatnak Európa vezető hatalmai a békefolyamatban.
„A reakcióm az volt, hogy hidat kell építenünk, meg kell találnunk a közös utat, amelyen mind együtt dolgozhatunk. Három éve tart ez a véres konfliktus, és el kell jutnunk egy tartós békéhez” – fogalmazott Starmer.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Donald Trump valóban tartós békét akar, és amikor megkérdezték, hogy bízik-e az amerikai elnökben, határozott „igen” volt a válasza. Zelenszkijben is bízik, azonban Vlagyimir Putyin orosz elnökben nem – ezért szerinte elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciát nyújtson egy esetleges békemegállapodáshoz.
Starmer azt is elismerte, hogy Európa biztonsági szerepvállalása egy „hajlandó országok koalíciójára” kell, hogy épüljön.
Nagyobb európai katonai felelősségvállalás
A brit kormányfő szerint Európa az elmúlt három évben már eddig is komoly lépéseket tett Ukrajna védelme érdekében, de „összességében Európának többet kell tennie saját védelméért és biztonságáért”.
„Ezért mondtam, hogy növelnünk kell a katonai kiadásokat, fejlesztenünk kell a hadsereg képességeit, és jobban kell koordinálnunk a védelmi erőfeszítéseinket. Az ukrajnai konfliktus megmutatta, hogy a koordináció eddig nem volt megfelelő” – jelentette ki.
Ennek érdekében Starmer a héten bejelentette, hogy csökkenti az Egyesült Királyság nemzetközi segélyezési költségvetését, és a felszabaduló forrásokat a védelmi kiadások növelésére fordítja. Az intézkedés célja, hogy 2027-re a brit védelmi kiadások elérjék a GDP 2,5%-át.
A döntés azonban belpolitikai feszültségeket is okozott: Anneliese Dodds, a nemzetközi fejlesztési miniszter lemondott a lépés miatt.
A brit védelmi kiadások növelésére tett lépések összhangban állnak Donald Trump követeléseivel, aki arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a GDP-jük 5%-ára.
