Nagy Áron
2025. március 2. vasárnap. 13:08
Szerhij Viszockij, a NAUDI alelnöke szerint ha Ukrajna kihasználná ipari kapacitásait, fegyverexportjából évente akár kétmilliárd eurónyi adóbevételt is generálhatna. „A finanszírozási hiányt részben exportból lehetne pótolni, és ez jelentős bevételt hozna az államkasszának” – fogalmazott a háborús időkben meglepő elképzelésről a Karpat.in.ua tudósítása szerint a Háború 2025. fegyverek, emberek, pénz című rendezvényen.
Hiányzó szabályozás és blokkolt piac
Bár nincs jogi akadálya az ukrán fegyverexportnak, a piac ennek ellenére gyakorlatilag működésképtelen. Katerina Mihalko, az Ukrajna Technológiai Erői ügyvezető igazgatója szerint jelenleg nincs olyan törvény vagy rendelet, amely hivatalosan korlátozná a fegyverek kivitelét, mégis az ukrán hadiipar nem tud belépni a globális piacra. „Ez paradox, hiszen még a felesleges berendezések sem kerülnek ki Ukrajnából, hanem az országban maradnak” – mondta Mihalko.
A hadiipar bővül, de Ukrajna lemaradhat a versenyben
Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a védelmi vállalkozások száma Ukrajnában. Egyes dróngyártó startupok nagyvállalatokká fejlődtek, míg korábban kis műhelyekből teljes értékű gyártóüzemek lettek.
A globális fegyverpiac kereslete gyorsan nő, különösen a közel-keleti és ázsiai konfliktusok miatt. Ennek ellenére Ukrajna nem tudja kihasználni saját hadiipari potenciálját, mert nem rendelkezik megfelelő exportmechanizmusokkal.
„Ha Ukrajna nem szilárdítja meg pozícióit és nem fejleszti a nemzetközi együttműködést, akkor ezt a lehetőséget a nyugati versenytársak fogják kihasználni” – figyelmeztetett egy ukrán védelmi ipari szereplő.
Export hiányában nincs stabil megrendelés
A hadiipari vállalatok versenyképességének kulcsa a nemzetközi piacra való belépés, amely befektetőket és új pénzügyi forrásokat vonzhat. Jelenleg azonban a legtöbb ukrán védelmi vállalat hosszú távú, stabil megrendelések nélkül működik, így nehezen jut hitelforrásokhoz és befektetésekhez.
Miközben a Nyugat dollármilliárdokkal támogatja Ukrajna háborús erőfeszítéseit, az ország saját hadiipari potenciálját alig aknázza ki. Ez önmagában is elgondolkodtató, de az exportképesség hiánya is kérdéseket vet fel, hiszen sajtóhírek szerint Mexikótól Szírián át Afrikáig sok helyre juthattak fegyverek Ukrajnából.
Tucker Carlson nem rég azt állította a műsorában, hogy Ukrajna az USA által biztosított fegyverek ötven százalékát továbbértékesíti. Szerint „ez nem csak spekuláció, hanem tény”, továbbá azt állította, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek „teljes mértékben tisztában vannak ezzel, és hasznot húznak belőle”, hasonlóan az Irán–Contra-ügyhöz.
Oroszország ellen az ördöggel is
A New York Times egyébként a tavalyi év végén arról számolt be, hogy Ukrajna és a Szíriában hatalomra jutó HTS korábban összehangolta erőfeszítéseit, beleértve „az orosz félretájékoztatás elleni fellépést és az orvosi segítségnyújtást”. Sőt, a lap egyik forrása azt mondta, hogy a felkelők szíriai offenzíváját részben azért időzítették novemberre, hogy Kijevnek kedvező időpontban mérjenek csapást a közös ellenségre, Oroszországra.
Az akcióhoz a Washington Post szerint Ukrajna 150 drónt és 20 drónoperátort küldött a közel-keleti országba. Egyáltalán nem kizárt tehát, hogy más fegyvereket is exportáltak, persze nem hivatalosan. És az is tudható, hogy az ukrán titkosszolgálatok segítik a Száhel-övezetben az Oroszország támogatását élvező államok elleni harcukban a helyi felkelőket, de a szudáni polgárháborúba is beavatkoztak.
