Az Aszálymegelőző Intézet szervezésében, a brüsszeli Magyarország Házában szerdán tartott Regionális Vízipari Fórumhoz kacsolódóan Jenei Gábor közölte, az elmúlt években jelentkezett időjárási viszontagságok, köztük az árvizek és aszályok rávilágítottak a fenntartható vízgazdálkodás szükségességére.
Magyarországon olyan szakértelem található, olyan szakosodott intézetek vannak, amelyek vizsgálják, előre jelzik ezeket az „időjárási extremitásokat” – közölte. „Nem vagyunk tehetetlenek ezen kihívásokkal szemben. Megvan a tudás és megvannak az eszközök, hogy jobb döntéseket hozhassunk” – fogalmazott.
Jenei Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a természeti katasztrófák jelentős veszteséget okoznak a türk államok régiójában, ami súlyosbítja a klímaváltozás okozta mélyreható gazdasági zavarokat is.
Elmondta, Magyarország is szembesült e kihívásokkal, melyre válaszul kifejlesztette a magyar aszályfigyelő rendszert (MARS). Az egész országot lefedő rendszer valós idejű adatokat szolgáltat, amelyek – mint kiemelte – elengedhetetlenek a kormányzati döntéshozatalhoz, a mezőgazdasági tervezéshez és az ökoszisztéma védelméhez.
Az ellenőrzés nemcsak a vízellátás, hanem az élelmezésbiztonság és a gazdasági stabilitás szempontjából is kulcsfontosságú – hívta fel a figyelmet. „Nagyon jó ötleteink vannak, nagyon jó szakértelmünk és jó technológiáink vannak, amik viszonylag olcsón elérhetőek. Hasznos lenne a türk országoknak, ha ezt használni tudnák” – fogalmazott a HEPA vezérigazgatója, majd hozzátette: „együtt innovatív megoldásokat fejleszthetünk ki”, amelyek rugalmasabb és fenntarthatóbb jövőt biztosíthatnak mindenki számára.
Kubanicsbek Ömüralijev, a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) főtitkára az MTI-nek nyilatkozva a brüsszeli fórum fontosságát hangsúlyozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízkészletet érintő kihívások minden régió számára egyre több problémát jelentenek.
Szavai szerint a stratégiai fontosságú területen elhelyezkedő türk államok régiója számára a vízhiány problémája közös és egyre növekvő kihívás.
A probléma nem új keletű. Számos tényező rontotta, többek között az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és a nem fenntartható vízgazdálkodási gyakorlat – hívta fel a figyelmet.
„Közös munkával azonban ezeket a kihívásokat lehetőségekké alakíthatjuk. A regionális együttműködés elengedhetetlen e kérdések kezeléséhez.
A határokon átnyúló hatékony vízgazdálkodás kulcsfontosságú” – fogalmazott. Kijelentette: jelentős lépés volt a TÁSZ európai, budapesti székhelyének létrehozása, amely – mint kiemelte – aktívan működik együtt a tagállamokkal a vízgazdálkodás, az öntözés, a megelőzés és az egyéb környezetvédelmi kihívások kezelésén.
Ömüralijev egy példát említve elmondta: a szervezeten belüli együttműködés részeként Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán között létrejött, egy vízerőmű közös építéséről szóló megállapodás kiváló példa arra, hogy a regionális együttműködés hogyan hozhat kézzelfogható megoldásokat.
„Határokon és a másként gondolkodó szereplőkön átívelően kell együttműködnünk, hogy nemzeteink fenntartható vízügyi jövőjét biztosítsuk. Ezzel nem csak korunk egyik legégetőbb problémájával foglalkozunk, hanem néhány példával is szolgálunk a világ számára arra vonatkozóan, hogy mit lehet elérni az innovatív együttműködések által” – tette hozzá nyilatkozatában a Türk Államok Szervezetének főtitkára.
Vásáry István, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője az MTI-nek nyilatkozva jelentősnek nevezte azt a kezdeményezért, mely mások mellett a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tapasztalataira alapozva fel tudja használni a magyar vízgazdálkodási, növénynemesítési szakértelmet a szárazság problémája által érintett közép-ázsiai türk köztársaságokban.
Az együttműködés keretében ez idáig két kezdeményezés indulhatott, mindkettő Kirgizisztánban, amelyek a szárazságot jól tűrő növények telepítését célozták – tájékoztatott Vásáry István.
Örlős László, az Aszálymegelőző Intézet operatív igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdeményezések megvalósításával mérsékelhető az érintett országok kitettsége a klímaváltozás miatt súlyosbodó vízhiány okozta negatív társadalmi és gazdasági hatásoknak.
Kiemelte, az aszálymegelőzés társadalmi és környezeti haszonnal jár, miközben a gazdasági megtérülési ráta 2-10-szer nagyobb, mint a kezdeti beruházási költségek.
Az aszályokra, a vízhiányra, vagy akár a víztöbbletre való felkészültség, azaz a vízügyi károkkal szembeni ellenállóképességet erősítő beruházások hosszú távú beruházásnak minősülnek és hasznot hoznak – hívta fel a figyelmet.
A vízgazdálkodás, a városfejlesztés, a fenntartható mezőgazdaság, valamint a fenntartható energetikai megoldások terén Magyarország jelentős tapasztalataira és technológiai előnyére támaszkodik, amelyek mind fontos szerepet játszanak a Türk Államok Szervezetének országaival is megosztandó új gyakorlatok kialakításában – mondta.
Ebben az összefüggésben az Aszálymegelőző Intézet a vízbiztonság fokozására, a fenntartható mezőgazdaság és vízgazdálkodás előmozdítására, a regionális együttműködés elősegítésére, a vízzel kapcsolatos kérdésekben az innovatív aszálymegelőzési technológiák alkalmazására törekszik – tette hozzá.
Az ismeretek, a technológiák és a bevált gyakorlatok megosztásával a tagállamok egységesebb megközelítést dolgozhatnak ki az aszály elleni küzdelemre, és biztosíthatják lakosságuk élelmezés- és vízbiztonságát – tette hozzá előadásában Örlős László.