A statisztika szerint az erdőkben kiránduló, apró csengőt használó embereket gyakorlatilag soha nem támadja meg a medve. Az európai vadászszakértők határozottan állítják, mindig akkor történik a baj, amikor az egyén az állat számára váratlanul fut rá a – hite szerint – magában vagy bocsaival bóklászó ragadozóra. A meglepetés ilyenkor hiába kölcsönös, az erősebb jogán a konfliktusból a mackó fog győztesen kikerülni.
A Házipatika legfrissebb cikkében most azt próbálta körbejárni, tényleg működik-e egy vészhelyzet esetén, ha halottnak tettetjük magunkat? Aláhúzzák, Magyarországon emberéletet követelő támadást az elmúlt évtizedekben nem dokumentáltak. Néhány észlelésről beszámolt ugyan a sajtó, de ezekről utólag kiderült, hogy fals információn alapultak, a kiérkező szakemberek nem lelték nyomát a veszélyes nagyvadnak.
Itthon egyébként kevesebb mint egy tucat példány járhatja a hazai erdőket-mezőket. Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével, és az állat még nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, őt szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről. Ne essünk pánikba akkor se, ha az állat két lábra áll, ezt általában csak azért teszi, hogy tájékozódjon.
Utalnak arra is, egyesek úgy vélik, a halottnak tettetés beválik – ám ugyanakkor kérdés, ki képes megőrizni a hidegvérét egy ilyen helyzetben? A lapban ugyan nem említik, de ettől még áll: nem egy kiránduló életét mentette meg a nyugalom, azaz legvégső esetben akár ezt is bevethetjük.
Végül hozzáteszik, a webshopokban és vadászboltokban elérhetőek speciális riasztó spray-k, amelyekkel vészhelyzetben védekezhetünk egy támadó állat ellen, de azt sem árt észben tartani, hogy ez kétélű fegyver, ugyanis könnyen előállhat, hogy a csípő permet a jószágot inkább ingerelni, mint kergetni fogja.
