Magyarország kormánya célként tűzte ki, hogy 2030-ra a termékenységi arányszámot 2,1-re emelje. Erre lenne szükség ahhoz, hogy a népesség hosszú távon fenn tudja tartani magát. A jelenlegi adatok és előrejelzések alapján azonban ez a cél nem tűnik elérhetőnek. Habár a különféle családtámogatási programok száma és költsége jelentősen emelkedett az elmúlt években, a termékenységi ráta növekedése elmaradt a várakozásoktól, mi több, növekedés helyett az utóbbi években stagnálás és csökkenés volt tapasztalható. Milyen okai vannak ennek és milyen újfajta intézkedések segíthetnek a demográfiai célok elérésében?
A jelenlegi családtámogatási programok hatékonyságát illetően vegyes képet mutatnak a rendelkezésre álló adatok és elemzések. Bár a támogatások rövid távon növelték a születésszámot, hosszú távon a szakértők szerint hatásuk korlátozott lehet. A jelenlegi támogatások elsősorban azokat a családokat ösztönzik, akik már tervezték a gyermekvállalást, és nem feltétlenül növelik a gyermekvállalási kedvet azoknál, akik amúgy nem terveztek több gyermeket. Ezenkívül a programok nem tudják teljesen ellensúlyozni a gyermeknevelés ellen szóló olyan társadalmi, gazdasági és kulturális tényezőket, mint például a munka-magánélet egyensúlyának kihívásai vagy az ideológiai, vagy kényelmi okokból tudatosan gyermektelenek növekvő száma.
Összességében több mint valószínű, hogy bár a családtámogatások hozzájárulnak a termékenységi ráta növeléséhez, a demográfiai célok eléréséhez szükség van a jelenlegi stratégia átgondolására.
Előző cikkemben arról írtam számos nemzetközi, jól működő példára hivatkozva, hogy a közösségépítés több módon is hozzájárulhat a termékenység növeléséhez:
1. A közösségek gyakorlati segítséget nyújthatnak a gyermeknevelésben, mint például a gyermekfelügyelet vagy közösségi programok, ahol a gyerekek együtt játszhatnak, vagy akár közös étkezések, ahol a szülők is pihenhetnek. Ez csökkentheti a gyermeknevelés stresszét és költségeit, ami egyébként visszatartó erő lehet a gyermekvállalásban.
2. A közösség erős szociális hálója csökkentheti a magányosság érzését, ami gyakran a gyermekszülés utáni időszakban jelentkezik. A helyi, baráti közösségek támogatása javíthatja a mentális egészséget és hozzájárulhat a boldogabb családi élethez, ami ösztönző lehet a további gyermekvállalásra.
3. A közösségi élet elősegíti a hasznos információk gyors és hatékony terjedését, például gyermeknevelési tippekről, támogatásokról, egészségügyi szolgáltatásokról vagy munkahelyi lehetőségekről. Ez segíthet a szülőknek jobban felkészülni és kezelni a gyermeknevelés kihívásait.
4. A közösség segíthet abban, hogy a családalapítás követendő, pozitív társadalmi normává váljon. Ha az emberek egy olyan támogató közösségben élnek, ahol a gyermeknevelés értékes és dicséretes tevékenységnek számít, nagyobb valószínűséggel vállalnak gyermeket. Egyfajta pozitív társadalmi nyomás alakulhat ki abban az értelemben, hogy a közösség támogatja és értékeli azokat, akik gyermekeket nevelnek.
A termékenység növelését irányzó másik javaslat a hivatásos szülői program bevezetése. Benda József és munkatársai kutatásaik alapján ebben látják a demográfiai fordulat elérésének kulcsát. A főállású szülői program különböző módokon járulna hozzá a termékenység növeléséhez:
1. A főállású szülői program állást és fizetést biztosítana azoknak a szülőknek, akik szívesen otthon maradnának a gyermekeikkel és szeretnének nagy számú, 4-10 gyermeket felnevelni. Ennyi gyermek mellett a munkavállalás már sokszor lehetetlen, ezért is lenne szükség erre a programra, hogy a gyermekeiket odaadással nevelő és sok gyermekre vágyó családok számára ez lehetővé váljon.
2. Az, hogy egy szülő (általában az anya, de lehet az apa is) otthon maradhat a gyerekekkel, biztosíthatja, hogy a gyermekek megkapják a szükséges figyelmet és gondoskodást az első életévekben, ami kiemelten fontos a fejlődésük szempontjából. Ez a lehetőség motivációt jelenthet a szülők számára a további gyermekvállalásra, mivel tudják, hogy van lehetőségük teljes mértékben a gyermekeikre összpontosítani.
3. A kiszámítható fizetés biztonságérzetet adhat a szülőknek, tudván, hogy nem kell rögtön visszatérniük a munkába, hanem lehetőségük van hosszabb időt otthon tölteni a gyermekeikkel, ami csökkentheti a gyermekvállalással kapcsolatos stresszt.
4. Ha egy országban széles körben elterjedtté válik a főállású szülőség, az hozzájárulhat a társadalmi normák változásához. Az, hogy a társadalom értékelni kezdi a gyermeknevelés fontosságát és támogatja azokat, akik ezzel foglalkoznak, növelheti a gyermekvállalás társadalmi megbecsülését és így a termékenységi rátát is.
Véleményem szerint lehetséges e két javaslatot összekovácsolni úgy, hogy egy jól működő, eredményes program kerekedjen ki belőle:
1. A negyedik gyermeküket váró vagy négynél több gyermeket nevelő édesanyák számára munkahelyi lehetőségeket kellene teremteni a gyermeknevelési intézményeknél (óvodáknál és bölcsődéknél) külsős munkatársként az ott dolgozókéhoz hasonló fizetéssel.
2. A munkaviszony addig maradna érvényben, amíg a családban van egy kisgyerek vagy amíg a kiskorú gyermekek száma a családban meghaladja a meghatározott minimumot.
3. A munkahelyi felvétel során a családoknak jól meghatározott követelményeknek kellene megfelelniük, ezenkívül a felvett szülő munkaköri kötelességként vállalná bizonyos feladatok elvégzését a közösségépítés és szervezés terén.
4. A közösségépítés, rugalmas időbeosztással, a gyermeknevelés mellett is elvégezhető feladat, ami segítené az előző részben felsorolt módokon a termékenység növelését.
Tóth I. János is egy hasonló program mellett érvel cikkében. Számítása szerint ha a nők 14 százalékát sikerülne bevonni ebbe a programba, már elérhetnénk a 2,1-es termékenységet. Becslése alapján mindez a nemzeti össztermék kevesebb mint 1 százalékából megvalósítható lenne. Ez nem lehetetlen, figyelembe véve, hogy ma Magyarország a nemzeti össztermék 4-5 százalékát költi több mint harminc program keretében a családok támogatására.
Szükséges lenne elindítani ezt a programot (első lépésként korlátozott számú részvevővel, kísérleti jelleggel, és a tapasztalatok alapján kiszélesíteni, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket), mert jelentős számú négy- vagy többgyermekes család nélkül nem lehetséges a demográfiai fordulat elérése.
A szerző informatikus
