Navracsics Tibor a zalai közösségi értékvédelmi konzultációt megelőzően újságíróknak arról beszélt, hogy a tanácskozás célja azoknak a jogi eszközöknek a megismertetése, amelyeket a települések, a helyi közösségek alkalmazhatnak a jövőben saját önazonosságuk védelme vagy annak megerősítése érdekében, ha az Országgyűlés elfogadja az önazonosság védelméről szóló törvényt.
A polgármesterek a fórumokon konzultálhatnak arról, hogy jónak tartják-e a tervezett megoldásokat, a törvény célját, illetve problémának látják-e, hogy egyes településeken a beköltözések következtében veszélybe kerül a falu szerkezete, helyi társadalma vagy a helyi hagyományok.
A helyi közösség önazonosságának védelméről szóló tervezett törvény a polgármestereknek, képviselő-testületeknek adnak eszközt arra az esetre, ha úgy érzik, a beköltözések miatt teljesen átalakul a településük, ha úgy látják, hogy az már nem hasonlít a szülőfalujukra, szülővárosukra – mondta. A tervezet értelmében befolyásolni tudnák a betelepülők mennyiségét, a település növekedésének tempóját vagy akár a betelepülők körét. Kitért arra is, hogy a mintegy 3200 magyarországi település közül csaknem 2000-nek fogy a népessége.
Ezek inkább ahhoz kérnének kormányzati segítséget, támogatást, hogy vonzóbbá váljanak. Ezt szolgálhatják például közművesített telkek vagy olyan családpolitikai intézkedések, amelyek miatt nem elköltöznek, hanem inkább odaköltöznek az emberek. Mintegy ezer olyan önkormányzat van, amely növekvő népességgel számol, közülük jó néhány már fenyegetettségként éli meg a beköltözők nagy számát – tette hozzá.
Navracsics Tibor jelezte: az országjáró sorozat állomásain a polgármesterek általában támogatják az új koncepciót, örülnek annak, ha kapnak ilyen segítséget.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozások bevezetése várhatóan nem lesz kötelező, csak akkor érdemes élni azokkal egy önkormányzatnak, ha jól tudja használni azokat.
A miniszter az előadásában zalai példákról is beszélt, egyebek mellett arról, hogy 1990 és 2023 között a vármegyében a népességveszteség nemcsak az elköltözésből adódott, hanem az elöregedésből is. A hat zalai járási székhely közül Lenti, Nagykanizsa és Keszthely veszített a lakosságából, a környező települések lakossága pedig gyarapodott.
Az elköltözők jellemzően a városba járnak vissza dolgozni, vásárolni, tanulni, a lakhatási körülmények azonban a falvakat terhelik. Járási szinten a nagykanizsai és a lenti járás nagyobb népességvesztést szenvedett el, míg a letenyei és a zalaszentgróti járás csak kisebbet, miközben a keszthelyi és a zalaegerszegi járásban kisebb mértékben növekedett a népesség.
Az is jellemző azonban, hogy a vidékről kitelepülők legnagyobb része Budapestre költözik, a vidéki településekre költözők többsége pedig Budapestről érkezik. Navracsics Tibor azt hangsúlyozta, hogy a Balaton térsége az országban a második legrosszabb demográfiai adatokat mutatja, nagyon gyors az elöregedés.
A nagyon magas ingatlanárak és a kevés munkahely miatt a fiatalok kénytelenek elmenni, ezért „egyfajta magyar Floridává válik” a Balaton, ahová az idősebb, jómódú nagyvárosiak vagy külföldiek költöznek.
Az új ingatlanok árai Zalában a legjobban Keszthely térségében növekedtek 2023-ra, az előző évhez képest 20 és 63 százalék közötti mértékben, a használtaké pedig csak Letenyén csökkent, Nagykanizsán és Zalaegerszegen 12 és 36 százalék közötti mértékben emelkedett – hangzott el.
