Bornemisza László utánozhatatlan festői stílusban alkotott – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében a Bodó Galéria és Aukciósház. A művész visszatérő témája egy-egy felfedezésre váró mesevilág: ég felé nyúló és aranyban úszó házak, közöttük szűk utcák húzódnak, furcsa figurák forgatagával, ahol a legkülönbözőbb társadalmi rétegek archetípusait sorakoztatja fel. Az ártatlan tekintetű, copfos kislányokat, egyházi alakokat, maffiavezéreket és bordélyházi lányokat felvonultató alkotások minden látogató figyelmét megragadhatják – fogalmaznak.
A képei izgalmas rejtvényként tárulnak a befogadó elé, a festményeit vizsgálva magunk is a részévé válunk, elveszünk a szűk, macskaköves utcák furcsa forgatagában, minél tovább szemléljük őket, újabb és újabb részletei tárulnak elénk. Bornemisza László így fogalmazta meg ars poeticáját: „a gyermek naiv szemén keresztül láttatni a világot, s így felmutatni a groteszk mozzanatokat”. Képeinek visszatérő szereplője Lumikki, a kíváncsian bámuló kislány. Ahogy Kerékgyártó István írt róla 1968-ban: „olyan ez a kis copfos, mint a legkisebb lány a mesékből, aki minden akadályt legyőz” – írták a közleményben.
Március 6. és 29. között a Bodó Galéria és Aukciósház ad otthont Bornemisza László első életmű-kiállításának, amely a Tűnő idő emlékei címet viseli. A festő munkássága kivételes teljességre törekvően tekinthető meg a Bodó Galériában, a kiállításon több mint száz munkát csodálhatnak meg a látogatók.
