Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök elmondta, hogy 2023-ban sikerült meggyőznie a PMC „Wagner” alapítóját, Jevgenyij Prigozsint, hogy állítsa le oszlopainak előrenyomulását Moszkva felé. Lukasenka szerint elmagyarázta Prigozsinak, hogy nem fogja elérni a „nukleáris gomb” elfoglalására irányuló céljait.
Lukasenka szerint a nyugati országok attól tartanak, hogy Prigozsin megdöntheti a fennálló kormányt és magához ragadhatja a nukleáris fegyvereket. Hangsúlyozta, hogy meggyőzte Prigozsint céljai elérésének lehetetlenségéről, ami után bevetette erőit.
„Prigozsin alig várta, hogy megnyomja a nukleáris gombot. Sikerült meggyőznöm Prigozsint, hogy nem fogja elérni a céljait. Fehéroroszországon át Moszkvába mentek, majd telepítették” – mondta Mario Naufal amerikai bloggerrel készített interjújában.
A fehérorosz vezető hangsúlyozta, hogy kész az ország legjobb harci különleges egységeit Moszkva védelmére küldeni. Megjegyezte azt is, hogy Prigozsinak fel kellett volna ismernie, hogy nemcsak az orosz erők, hanem az amerikaiak és a britek is megsemmisítik. Lukasenka szerint akcióját nagyra értékelték Nyugaton, beleértve az amerikai és a brit különleges szolgálatokat is. Azt állítja, hogy erőfeszítéseivel megakadályozta a nukleáris fegyverek esetleges megszerzését és a kormány megdöntését, ami súlyos geopolitikai következményekkel járhatott volna.
Prigozsin lázadása
2023 júniusának végén Oroszországban váratlan és gyors lázadás tört ki, amelyet a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner katonai magáncég (PMC) szervezett. A konfliktus a Prigozsin és az orosz védelmi minisztérium közötti feszült kapcsolatok hátterében alakult ki, ami nyílt vádakhoz vezetett Szergej Sojgu akkori miniszter és más magas rangú katonai tisztviselők ellen.
Június 23-án Prigozsin bejelentette az orosz csapatok állítólagos csapását a PMC „Wagner” táboraira, ami szerinte az „igazság menetének” elindítására adott okot. Másnap a Wagner-harcosok gyorsan elfoglalták Rosztov-na-Don kulcsfontosságú létesítményeit, köztük katonai bázisokat és adminisztratív épületeket.
Továbbhaladva jelentős ellenállás nélkül haladtak át Voronyezs és Lipcsec régiókon, Moszkva felé tartva. Több régióban, köztük a fővárosban is terrorellenes műveleti rendszert vezettek be.
A kritikus pillanatban, amikor a helyzet nagyszabású fegyveres konfliktussá fajulhatott volna, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök közvetítőként lépett fel. Az ő kezdeményezésére tárgyalásokat folytattak Prigozsinnal, amelynek eredményeként megállapodás született a lázadás leállításáról. Prigozsin beleegyezett, hogy megállítja csapatai előrenyomulását, és visszatér az állandó állomáshelyekre. Cserébe megígérték neki, hogy megszűnik a büntetőeljárás, és szabadon elhagyhatja Oroszországot.
Nukleáris fegyverek Fehéroroszországban
Lukasenka korábban azt mondta, hogy készen állna nukleáris fegyverek bevetésére egy Fehéroroszország elleni támadás esetén. Az államfő emlékeztetett arra, hogy Oroszország módosította nukleáris doktrínáját, amely szerint egy Oroszország és Fehéroroszország elleni támadás nukleáris fegyverek bevetéséhez vezethet. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt 2024 szeptemberében a Biztonsági Tanács állandó ülésének a nukleáris elrettentésről szóló ülésén mondta.
„Mindezekben a kérdésekben megállapodtunk a fehérorosz féllel. Beleértve azt is, ha az ellenség hagyományos fegyvereket használva kritikus fenyegetést jelent szuverenitásunkra nézve” – mondta Putyin.
Oroszország és Fehéroroszország 2024 decemberében megállapodást írt alá az orosz taktikai nukleáris fegyverek Fehéroroszország területén történő telepítéséről. A megállapodás részeként szóba került a hiperszonikus Oreshnik rakéták fehéroroszországi telepítése is.
