Az Applied and Environmental Microbiology című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányban a kutatók a sajt hatását vizsgálták a fogyasztók bélmikrobiótájának funkcionális potenciáljára és taxonómiai összetételére – számol be a news-medical.net.
Az étrend elismerten a bél mikrobiális ökoszisztémáját elsődlegesen alakító tényező. Emellett eszközként szolgál az élelmiszerekkel kapcsolatos mikrobáknak a bélbe való bejuttatásához, ahol azok elszaporodnak, módosítják a mikrobiótát és befolyásolják a gazdaszervezet egészségét. Az erjesztett élelmiszerek, beleértve a joghurtot és a sajtot, a legszélesebb körben fogyasztott étrendi összetevők közé tartoznak. A sajtok mikrobiótájában található specifikus tejsavbaktériumok átmenetileg átvihetők az emberi bélbe, és olyan pozitív hatásokat fejtenek ki, mint a kórokozók gátlása, a bioaktív vegyületek szintézise és a hámfunkció modulációja. Míg a sajtfogyasztás egészségügyi hatásait tanulmányok vizsgálták, a sajtnak a bél mikrobióta összetételére és funkcionális potenciáljára gyakorolt hatása még mindig kevéssé meghatározott.
A sajtban lévő baktériumok géneket cseréltek, hogy a bélkörnyezetbe kerülve fokozzák antioxidánsok és vitaminok termelésére való képességüket, amely folyamatot a korábbi erjesztett élelmiszerekkel kapcsolatos vizsgálatok figyelmen kívül hagytak.
A kutatók egy in vitro bélkörnyezetet szimuláló közeg (GESM) segítségével értékelték a sajtfogyasztás hatását a bél mikrobióta-összetételére és funkcionális potenciáljára. Ebből a közegből hiányoznak a gazdaszervezetből származó tényezők, mint például az immuninterakciók és a natív bélmikrobákkal való versengés, ami a valós alkalmazhatóság szempontjából kulcsfontosságú korlátozást jelent.
Sajtokkal kapcsolatos baktériumok a fogyasztói bélmikrobiótában
A sajtmikrobák egyedülálló lipideket, úgynevezett glicerin-foszfolipideket termeltek, amelyekről ismert, hogy erősítik a bél védőgátját és csökkentik a gyulladást.
Az eredmények azt mutatják, hogy a sajtmikrobiótában kevésbé gyakori baktériumok döntő szerepet játszanak a bélmikrobióta működésének modulálásában. Ezek a hatások a több sajtból származó taxon (pl. Clostridium, Enterobacter, Hafnia) funkcionális redundanciájából eredhetnek, amelyek együttesen bővítik a bél metabolikus képességeit.
Összességében az eredmények aláhúzzák az erjesztett élelmiszerek jelentőségét a bélmikrobióta alakításában és az emberi egészség előmozdításában.
