
A több mint egy évtizeddel ezelőtti, izgalmas adatok azt mutatták, hogy azok az emberek, akik már naponta szedtek aszpirint, nagyobb eséllyel élték túl, ha rákot diagnosztizáltak náluk.
A vizsgálatok szerint a daganat terjedésének megfékezése szempontjából az egyik legfontosabb pillanat, amikor egy tumorsejt elszakad a többitől, és a szervezet más területére vándorol. Ezt a folyamatot metasztázisnak nevezik, és az esetek többségében ez a felelős a rák okozta halálozásért.
A szervezet immunsejtjei, a T-sejtek ugyan képesek leszámolni a rákos sejtekkel, a vérlemezkék azonban gátolják ezeket, így megnehezítik számukra a tumorsejt bekebelezését.
Ebben a fázisban segíthet az aszpirin, amely megzavarja a vérlemezkék működését.
A Nature tudományos szaklapban megjelent kutatás résztvevője, Rahul Roychoudhuri jelezte, jelenleg úgy tűnik, a gyógyszer alkalmazása a korán felismert rákos megbetegedések esetén lenne a leghatékonyabb. Az azonban egyelőre nem világos, hogy a hatás minden ráktípusra vonatkozik-e, vagy csak bizonyos daganatos megbetegedésekre, ahogy az sem, hogy embereken is olyan hatásos lesz-e mint az állatokon.
Éppen ezért a brit egyetem kutatói arra kérik az embereket, hogy semmilyen daganatos beteg ne kezdje el szedni magától a fájdalomcsillapítót, annak használata ugyanis mellékhatásokkal is járhat.
Az aszpirin veszélyes belső vérzéseket okozhat, beleértve a stroke-ot is, így a kockázatokat mérlegelni kell.
Néhány betegnek – a Lynch-szindrómában szenvedőknek, amely növeli a rákos megbetegedések kockázatát – már ajánlott az aszpirin.
A Nature című folyóiratban közzétett felfedezés véletlenül történt, mivel a tudósok nem az aszpirint kutatták.
A cambridge-i csapat azt vizsgálta, hogyan reagál az immunrendszer a rákos megbetegedésekre, amikor azok terjednek.
Genetikailag módosított egereket használtak, és azt találták, hogy azok, amelyekből hiányzott egy bizonyos genetikai utasítás, kisebb valószínűséggel kaptak áttétes rákot, amely már elterjedt más szervekre is.
A további vizsgálatok feltárták, hogyan nyomhatók el ezek a T-sejtek, és ez kezdett átfedést mutatni azzal, ahogyan az aszpirin ismert módon működik a szervezetben.
Dr. Jie Yang, aki a kutatást végezte, elmondta: „Ez egy heurékapillanat volt.
„Teljesen váratlan felfedezés volt, amely a kutatásnak egy egészen más útjára terelt minket, mint amire számítottunk”.