Gulyás Gergely kiemelte: Esterházy János küldetése mindenekelőtt a felvidéki magyarságról szólt, de ahogy jogaikat és érdekeiket képviselte, miközben hirdette a sok évszázados sorsközösséget a szlovák és a cseh néppel, ma is példát mutat mindannyiunknak.
Esterházy János életművén keresztül mindenki megértheti a kommunizmus igazi természetét, annak erőszakos, gyilkos, szabadság- és igazságellenes, istentelen és embertelen mivoltát. Élettörténetén keresztül ugyanakkor „megérthetjük a hit megtartó erejét” is – fogalmazott a miniszter.
Kitért arra: a kommunizmussal szemben álló papok és lelkipásztorok a hitet és reményt hirdették egy olyan korban, amikor úgy tűnt, hogy az Elbától egészen Vlagyivosztokig csak a reménytelenség maradt.
Az ünnepségen Esterházy-díjjal kitüntetett Dominik Duka bíborosról, nyugalmazott prágai érsekről szólva szólva kiemelte: ő is a Krisztushoz és egyházához hűséges püspökök és papok közé tartozik.
Dominik Duka egyházi vezetőként sokat tett a prágai magyarokért és a két nép közötti testvéri kapcsolat fenntartásáért és ha szükséges volt, újjáépítéséért. Kiállt édesapja egykori rabtársa, Esterházy János mellett. Duka bíboros mindig bátor ember volt, és az is maradt, hiszen elfogad egy díjat, amelyet egy olyan emberről neveztek el, akit hazájában, teljesen megmagyarázhatatlanul, még mindig háborús bűnösként tart számon a hivatalos történetírás – értékelt a miniszter.
Esterházy János ügye arra emlékeztet minket, hogy itt Közép-Európában vannak még megoldatlan ügyeink, „elszámolatlan történelmi számláink”. Ezeket azért is kötelességünk megoldani, mert „esetleges, pillanatnyi ellentéteink dacára, sorsunk és jövőnk itt, Közép-Európában közös” – tette hozzá Gulyás Gergely.
A másik kitüntetettet, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét méltatva, hangsúlyozta: az egyesület 2012-ben indult útjára, még távol a háborútól. Bár napjainkban különösen nehéz időket élnek Kárpátalján, a szervezet mégis sikeres, az induló 30 család mostanra 1400-ra nőtt.
Hozzátette: Kárpátalján többszörösen nehezített pálya egyszerre magyarnak és nagycsaládosnak lenni. Nemcsak komoly anyagi nehézségekkel kell megbirkózni, hanem a közösség drámai méretű fogyásával, a magyar iskolarendszer és a kisebbségi jogok állami megcsorbításával – mondta a miniszter.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díját Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Szilágyi Zoltán, a szervezet alelnöke adta át Dominik Jaroslav Duka bíboros, nyugalmazott prágai érseknek és Tarpai Józsefnek, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete elnökének.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Dominik Duka bíborost méltatva kiemelte: a nyugalmazott prágai érsek nemcsak Csehország kiemelkedő egyházi személyisége, hanem a cseh-magyar kapcsolatok következetes ápolója is.
A cseh prímás-érsek a kezdettől fogva nyíltan és nyilvánosan kiállt a kommunizmus üldözöttjeinek és áldozatainak ügye mellett, így Esterházy János csehországi emlékének ápolása mellett is. Támogatásáról biztosította a prágai magyar nagykövetség kezdeményezését, hogy a cseh Politikai Foglyok Konföderációjával közösen emléktáblát állítsanak Esterházy Jánosnak Prágában. 2011-ben megáldotta Esterházy János emléktábláját a kommunizmus áldozatainak emlékhelyén a prágai Motol temetőben.
Dominik Duka az elmúlt években számtalan alkalommal bizonyította, hogy Magyarország segítőkész és elkötelezett barátja. Kitüntetése bátorítás, hogy „a történelem különböző helyzeteiben hűséggel és szeretettel képviseljük közös örökségünket, azt a krisztusi hitet, amely itt Közép-Európában szentek és vértanúk tanúságtétele által ma is él és erőforrás népeink számára” – fogalmazott Erdő Péter.
Dominik Duka a díjat megköszönve kiemelte: Esterházy János boldoggá avatása továbbra is befejezetlen feladatként áll előttünk, éppúgy, mint rehabilitálása, amelyet Moszkva már 1993-ban megtett, de Prága és Pozsony még nem.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét méltatva azt mondta: a szervezet a helyi magyarság bástyája, képviseli és védelmezi a magyarságot, fizikai és lelki támaszt nyújt minden bajbajutott, nehéz sorsú családnak.
A szervezet igazodási pont és erkölcsi mérce, egyben a kárpátaljai magyarság jövőjének forrása. A reményé, hogy a „kárpátaljai magyarságnak nemcsak múltja és nehéz jelene, de az élő és egymásba kapaszkodó magyar családok és gyermekek ezrein keresztül jövője is, méghozzá erős, családokra épülő jövője van” – fogalmazott Panyi Miklós.
Tarpai József, a szervezet elnöke, a díjat megköszönve, arról beszélt: a kárpátaljai magyarság egész története – a csehszlovák, a szovjet, majd az ukrán jogfosztottság időszaka – arról szól, hogy nem kellene ott lenniük, ahol vannak, mégis megmaradnak. A közösség titka talán éppen az, hogy keresztények, akik elfogadják az Istentől kapott gyermekeket, akik kötelességüknek tartják, hogy ott éljenek, ahova születtek és átadják gyermekeiknek a szüleiktől, nagyszüleiktől kapott hitüket.
Az ünnepségen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.
