A jegybankelnök hangsúlyozta: a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet ellenére a magyar gazdaság egyensúlyi pozíciói jelentősen javultak, a pénzügyi rendszer stabil, a növekedési kilátások kedvezők.
Varga Mihály emlékeztetett: a 2020-as évtized a világgazdaság jelentős lassulását hozta, megemelkedtek a költségvetési kiadások, nőtt a fejlett országok államadósság rátája, visszatért a sok évtizede nem látott infláció. Magyarországon a fogyasztói árindex 2024 szeptembere óta fokozatosan emelkedik, 2025 januárjára 5,5 százalékra nőtt, amelyet elsősorban az üzemanyagok és az élelmiszerek áremelkedése okozott – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A jegybankelnök figyelmeztetett: ha az infláció tartósan visszatér, az rontja a fizetések vásárlóértékét és a költségvetés egyenlegét, rombolja a bizalmat, visszaveti a gazdasági növekedést és drágítja az államadósság-finanszírozás költségét. Ezért a Magyar Nemzeti Bank fegyelmezett, következetes, inflációellenes monetáris politikát folytat, miközben fokozottan figyelemmel kíséri a külső és belső folyamatokat, valamint a kilátásokat övező kockázatokat – mondta Varga Mihály. A magyar gazdaság növekedése széles alapokon áll: a magas foglalkoztatás és reálbérnövekedés, a fogyasztás bővülése és a lakossági megtakarítások magas szintje a növekedési kilátások javulását mutatják – hangsúlyozta az MNB elnöke. Varga Mihály kijelentette: a jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a makrogazdasági célok eléréséhez. A kisebb költségvetési kamatkiadásokhoz, a fogyasztói bizalom javulásához, a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartásán keresztül vezet az út – összegezte a jegybankelnök.
