Nagy Elek elnök, Nagy Márton gazdasági miniszter, a héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnök tisztét elfoglaló Varga Mihály és Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal a Magyar Gazdasági és Kereskedelmi Kamara évnyitó rendezvényén. Nagy Márton többek között a 100 Új Gyár program megvalósulásáról fog beszélni. Varga Mihály ismerteti az MNB idei stratégiáját, míg Orbán Viktor feltárja, mit tervez a kormány a gazdaságot illetően 2025-ben.
A reneszánsz anno az embert állította a középpontba, míg most mi a vállalkozót helyezzük ugyan oda – hangoztatta nyitóelőadásában Nagy Elek. Mint kifejtette, bizonyíthatóan azok a cégek működnek, melyek a tudásba fektetnek, s mérhető módon megfizetik azokat az alkalmazottjaikat, akik folyton képesek megújulni. A magyar vállalkozónak azt kell éreznie, hogy a kamara értük van – húzta alá.
Utalt rá, sokat gondolkodtak azon, hogy mi legyen a gazdasági évnyitó helyszíne és végül a nemzet stadionját választották. Oka pedig ennek az a nyilvánvaló tény, hogy a gazdaság mindent átjár, még a sportot is. Lehet, sőt kell is gazdaságosan üzemeltetni az ilyen sportlétesítményeket – fogalmazott. S az egy jó felismerés, mi szerint efféle rendezvényeket is lehet tartani ezekben az épületekben – mondta.
Nagy Elek a történelemből vett példákkal hozakodott elő. Emlékeztetett, hogy a 19. században Dánia romokban hevert, s ekkor lépett színre a helyi népfőiskola – amely aztán alapja lett a ma is tartó agrárcsodának. A szervezet alapítója azt mondta, a a gazdálkodónak az alapműveltséget kell átadni, ami akkoriban óriási vitákat váltott ki. Ezután a Szingapúrra utalva kifejtette, ott is a legfontosabb erőforrásnak az egyént, a siker kulcsának az emberek fejlesztését látták. Ez – is – vezetett a gazdaság fejlődéséhez, a versenyképesség eléréséhez, minek nyomán manapság az állam a világ legfejlettebb országai közé tartozik.
A jövőben fontos tényező lesz a mesterséges intelligencia és annak használatának a kompetenciája – figyelmeztetett az MKIK elnöke. Közölte, a kkv-szektort segíteni, képezni és oktatni óhajtják abban, hogyan tudják használni a mesterséges intelligenciát. A 21 pontos Gazdaságpolitikai Akcióterve is kitérve aláhúzta, jó hír, hogy a kabinet Palkovics László személyében kinevezett egy mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost.
Az MKIK elnöke úgy véli, jó irányba haladnak és megfelelő a kijelölt hosszú távú cél, azonban ahhoz, hogy elérjék. „a rövidtávot is túl kell élni”. Pontosan érezzük, hogy a gazdasági helyzet roppant nehéz, rengeteg a külső bizonytalanság, ami komoly inflációs kockázatot hordoz – ám nekem és a csapatomnak meggyőződése, hogy az összes tényező teljeskörű kezelésével lehet megoldani a kialakult helyzetet – fogalmazott. A csapat mindig bölcsebb, mint az egyén – mondta – egyben leszögezte, a kormányzat, az MNB és a kamarák szoros együttműködésével lehet megoldást lelni a gondokra.
Nagy Elek véleménye szerint a vállalkozók legégetőbb problémáit csak kutatásokkal lehet föltárni – méghozzá úgy, hogy megkérdezzük őket magukat. Hangoztatta, jelenleg 900 ezer vállalkozás van, amelyek közül 425 ezer egyéniek, de a mikrovállalkozások egyharmada is csak egy fős. Hozzátette, a kutatások egyértelművé tették, hogy számukra a legnagyobb problémát az adó- és adminisztrációs terhek jelentik.
Továbbra sem értem, mit művel Brüsszel a gazdasági fronton – fogalmazott Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett, Donald Trump megválasztásával új világrend kezdett körvonalazódni. Összesen nyolc olyan pont van a gazdaságban, amely egyértelműen mutatja a fordulatot. Ezek egyebek mellett a turizmus szárnyalása, a foglalkoztatottság emelkedése és a hitelezés, de ide sorol a lakás-, az építőipar és a használtautó piac hízása is.
A legnagyobb kihívás rövidtávon az infláció – húzta alá Nagy Márton. A gazdasági csúcsminiszter közölte, a 2025-öt továbbra is a fordulat évének hívjuk. Az amerikai elnökválasztást követően elkezdhettük kapkodni a fejünket, mert olyan döntések jöttek, amelyek a gazdaság „”újrasúlyozását„ és a teljes világrend átalakítást hozta magával. Az országok fejlesztőállamokká váltak. Kína ezt már hamarabb elkezdte, az Egyesül Államok felzárkózik és Németország is hozott egy ide sorolható döntést. Ez új dolog, mert ez korábban nem volt megszokott – hangoztatta Nagy Márton.
Óriási kihívás a ragadós száj- és körömfájás megjelenése Magyarországon, ezt a betegséget mindenképpen meg kell állítani – már csak azért is, mert ez az inflációra is jelentős módon fog kihatni – húzta alá a tárcavezető. Nagy Márton ezt követően utalt az élelmiszerinflációra is, ami szerinte a hatalmas probléma, s evvel foglalkozni kell. Utóbbi kapcsán elmondta, ez feszültséget okoz mindenhol, ezért a kormány lépéseket tervez. Egyrészt számít az önkéntes ár- és a haszonkulcs korlátozására, de ha szükséges, bevezetik a teljes hatósági árat is. Igaz, utóbbit csak végszükség esetén fogjuk alkalmazni – húzta alá.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy van egy hároméves bérmegállapodás, melynek révén hazánk eddig le tudta küzdeni az infláció hatását és reálbér emelkedés volt tapasztalható. Szerinte amíg megfelelő a gazdasági növekedés, addig a lakosság le tudja nyelni az pénzromlást. Rendkívül félrevezető, ha csak a minimálbért nézzük, mert nálunk kétlépcsős minimálbér van. Az ezer eurós minimálbérrel az EU-s középmezőnybe fogunk kerülni, amire 2028-ra van is esély – jegyezte meg Nagy Márton.
A legtöbb kisvállalkozás digitalizálni szeretne, s ehhez kér forrásokat – emlékeztetett a miniszter. A nagyvállalatok kevéssé, míg a kicsik sokkal inkább szívesen rálépnének erre az útra – emlékeztetett. Az év elején készítettünk egy kutatást, ahol felmérték, a kkv-szektor miben látja a növekedési potenciálját, és ehhez milyen segítségre lenne szüksége. A csúcsminiszter szerint a két legtöbb pont a digitalizáció és a meglévő munkaerő fejlesztése volt. Szerinte a kormánynak ebben kell segíteni a vállalatokat, és szerinte a Demján Sándor Tőkeprogram erre megfelelő. A kutatásban azt is megpróbálták kideríteni, a cégek szerint mi az, ami jelentősen rontja a kilátásaikat – itt pedig az inflációt, a kereslet visszaesését és az adminisztrációs terheket nevezték meg. Ezért a kormánynak ez a legfőbb feladata – húzta alá Nagy Márton.
A miniszter finanszírozás kérdésében kifejtette, a cégeknek több lehetőségük is van, köztük például a Széchenyi-kártya hitelrendszere, de sokkal apróbb kérdésekben is segítenek. Segítenek a kis vállalkozásoknak honlapot létrehozni, s erre a programra a programra kilencezer vállalkozás nyújtotta be a pályázatát, míg a segítség összege pedig 8,5 milliárd forint – fogalmazott. Hozzátette, a mikrovállalatoknál van probléma az NTAK-kal, de várhatóan 2026-ban bevezetik az e-nyugtát, ami megoldja a mostani, roppant macerás helyzetet.
Minden nagy gazdasági térség a saját bajaival küzd, talán egyedül Amerika tartja magát egyedül – húzta alá Varga Mihály. A friss jegybankelnök emlékeztetett, az EU hat év óta folyamatosan negatív mutatókat produkál, s idén sem várható jelentős elmozdulás, legfeljebb a bejelentett hadiipari megrendelések hozhatnak némi könnyebbséget. Nehéz látni jelenleg, hogyan tudja orvosolni Európa azt a versenyképességi lemaradást, amit az elmúlt évtizedekben összegyűjtött – fogalmazott.
Varga Mihály amúgy egy viccel kezdte beszédét: mint mondta, az Alpár Ignác által tervezett Pénzügyminisztérium épületéből átkerült a szintén Alpár Ignác tervezte jegybankba, ezért utánanézett, hogy még miket jegyez a neves mérnök. Van fürdő például Pöstyénben – fogalmazott, melyet a közönség kacajjal díjazott.
Az infláció újbóli megjelenésének az alapanyagok és az élelmiszerek árának bővülése az oka – fogalmazott. A cukor ára kapcsán elmondta, e termék ára az elmúlt időben tizenhat százalékkal esett, de ezt valahogy nem lehet látni a kereskedelmi láncok áraiban – mondta. A pénzromlás kapcsán kifejtette, ez 2024 szeptembere óta a világ több országban ismét elkezdett felfutni, s ez nem annyira jó hír.
Varga Mihály megemlítette, egészen egyszerűen példátlan, hogy 2010-hez képest a szárazföldi infrastruktúrával kapcsolatos kiadások tizennégy százalékkal csökkentek EU-ban – míg az Egyesült Államokban e mutató negyvenöt százalékkal bővült. Amikor a versenyképesség hiányát keressük az EU-ban, akkor elég világosan látszik, hogy infrastrukturális beruházások nélkül nem lehet előre lépni – hangoztatta az MNB elnöke. Utóbbi tény kapcsán szomorúan utalt arra, hogy az uniós központi bank jelenleg nem készül efféle beruházások finanszírozására.
A jegybank elnök szerint a GDP alakulása egyértelműen jelzi, hogy jó irányba halad hazánk. A negyedéves bővülés ünk többszörösen meghaladta az uniós átlagot – húzta alá. Varga Mihály ugyanakkor megjegyezte, a beruházási ráta 2019-es képest csökkent, de még így is a 8. legmagasabb az EU-ban. Azt kell mondanom, egy kifejezetten magas szintről lépett vissza ez a mutató – emlékeztetett Varga Mihály. Kifejtette, összességében egy egészséges bankrendszerünk van, amelynek hitelezési képessége erős. Utalt rá, a hitelbetét mutató tekintetében azonban elmaradunk az régiós átlagtól, úgyhogy van mozgástér még a fejlődésre. Megjegyezte, a háztartási hiteldinamika tavaly is erősnek bizonyult, viszont a vállalkozási hiteldinamika továbbra is mérsékelt, de abban bízunk, a konjunktúra megerősödésével itt is élénkülést tapasztalhatunk majd.
Az infláció minden, 2025-ös makrogazdasági célunkra hatással lesz – figyelmeztetett az elnök. Az árstabilitás az idei év megnyerésének kulcsa – mondta. A fegyelmezett és türelmes monetáris politika tehát alapkövetelmény – tette hozzá Varga Mihály.
Szép támadó futballban nem lesz hiány 2025-ben – utalt Nagy Elek szavaira Orbán Viktor. A miniszterelnök viccelődött egy kicsit Varga Mihály új pozícióján, majd kifejtette, még nem hallott olyat, hogy türelmes jegybanki politika de majd biztos megtudja, hogy ez mit jelent.
Jó helyen vagyunk. Ebben a létesítményben sokkal több kulturális és gazdasági esemény történik, mint sportesemény – jegyezte meg, majd rögvest utalt rá, ez is mutatja, hogy a sportlétesítmények kivitelezésének igenis van értelme. A hibákat nehezen ismeri be az ember, de egyet most be kell ismernem. A látogatottsági mutatók azt jelzik, hogy nagyobbat kellett volna építeni – mondta Orbán Viktor.
Adó- és bürokráciacsökkentést kér a kamara új vezetése, s szerintem ebben meg is tudunk majd állapodni július 1-ig – hangoztatta Orbán Viktor. A kormányfő emlékeztetett, anno Parragh Lászlóval is egyezségre jutottak, s most is erre törekszenek. Felsorolta, a meghatározott célokat teljesítették, így például a munkanélküliségi ráta négy százalék körül alakul, de ide sorolható a hazai vállalatok segítése valamint a jelentős vállalati adócsökkentés is. Azt hiszem, azzal a korszakkal kötött megállapodásainkat mi betartottuk – összegezte a magyar miniszterelnök. Emlékeztetett arra is, állami tőke és hitelprogramokat indítottak, tíz év alatt egymillió munkahelyet hoztak létre. Azt is ígérték, hogy az EU-s pénzek ötven százaléka megy majd kis- és középvállalkozásokhoz – s az elmúlt 5 esztendőben pedig száz forint uniós támogatásból ötvenegy ment a kkv-khoz.
Nem értek egyet azzal, akik szerint elfogytak a magyar munkavállalók. Még legalább háromszázezer olyan honfitársunk van, aki szeretne dolgozni, de még nem találta meg a helyes utat – fogalmazott.
Nem lehetünk sikeresek, ha a világszinten zajló technológiai váltásból kimaradunk – húzta alá Orbán Viktor. Ez egy elengedhetetlen szempont akkor is, amikor a külföldi cégeket befogadjuk – fogalmazott.
Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya – jelentette ki. Utóbbi kapcsán emlékeztetett, egy lista szerint a 7. legversenyképesebb adórendszer van Magyarországon, és azon dolgozik, hogy ebben az első legyen. Elmondta, hogy a kabinet adópolitikája a családok segítését tervezi és a gyermekvállalásra ösztönöz. A második pillér a kiszámíthatóság, így a kormány munkaalapú rendszerben gondolkodik.
A harmadik pillér a vállalkozások támogatását említette a magyar miniszterelnök, amiről elmondta, hogy meggyőződése, hogyha a kormány nem segíti, akkor az ország hatékonysága és a gazdasága csökkenni kezd. A miniszterelnök hangsúlyozta, a kormány nem adhatja föl, hogy az adósságszolgálat leszámítása után a költségvetés egyensúlyba legyen. Ezért Nagy Mártonnak ez jelöli ki az a mozgástérét és ez szabja meg, meddig nyújtózhat a kabinet. Ennek kapcsán emlékeztetett, az elmúlt 15 évben mindig olyan kormánya volt az országnak, ami minden választási évben csökkentette a költségvetési hiányt. Ez teljességgel egyedülálló – mondta.
A háború három éve alatt a hazai gazdaság elvesztett húsz milliárd eurót – emlékeztetett, egyben aláhúzta, ez óriási vérveszteség. Egyszerűen nem szabad engedni azoknak a szirénhangoknak, melyek még több pénzt és fegyvert juttatnának Ukrajnának – húzta alá a kormányfő. Ezért nem írtam alá Brüsszelben azt a dokumentumot, melyet ránk akartak erőltetni – hangoztatta. Most amikor az amerikaiak a mi nemzeti pozíciónkban vannak, hiba lett volna föladni a politikánkat – fogalmazott. Egyben arra kért mindenkit, támogassák a kabinetet azért, hogy fenntarthassuk a békepárti álláspontunkat.
Ha vége a háborúnak, akkor mi még mindig a NATO tagjai leszünk. A két legnagyobb szereplő, Törökország és az Egyesült Államok pedig a legszorosabb szövetségesünk, s ez így lesz a jövőben is – mondta. Ugyanúgy megmarad a Washington és Budapest közötti gazdasági szövetség is.
Lesz német hadsereg, ez lesz a legnagyobb Európában – figyelmeztetett a közeljövőre Orbán Viktor. Ez egy új konstelláció, s nem tudhatjuk, hogy ezt a nagyhatalmak miként fogják fogadni. Moszkva nem tud érdemben beleszólni – az pedig kérdés, hogy az Egyesült Államok mit lép majd minderre. Az sem tisztázott, hogy a német adósságfék föladása jó lesz-e nekik és nekünk, sőt, erre a fölvetésre én sem tudok felelni. Rövid távon biztos jó lesz, hiszen a német konjunktúra szinte azonnal megjelenik nálunk – de a hosszútávú hatások még homályosak – fogalmazott.
Az unió szabálya eddig az volt hogy a tagállamok költségvetési hiánya legyen három százalék alatt, a versenytársaink azonban évtizedek óta nem ezt csinálják és ennek következményeivel most kell szembesülnie az unónak – magyarázta.
Ezután a magyar demokráciát és jogállamiságot féltőkhöz szóval megjegyezte, Németországban az adósságfék eltörlést a szétoszló Bundestag szavazza meg, nem pedig az, amit február 23-án választottak meg polgárok. Oka ennek az, hogy a leendő kormánykoalíciónak a régi parlamentben megvan a kétharmados többsége – de az utóbbiban már véletlenül sincsen.
A miniszterelnök az uniós tervekről is beszélt. Szerinte ezek két pillérből állnak: közös hitelből felfegyverezni a tagállamok hadseregét, továbbá Ukrajna folyamatos finanszírozása, átvállalva a kieső amerikai támogatásokat is. Kijev egymilliós hadsereget szeretne, de azt is kijelentette, erre neki egy fillérje sincsen e célra – fogalmazott. Úgy látom, az EU 27 tagállamából Magyarországon kívül 26 szeretné felgyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását, ami szerinte rövid-, közép- és hosszútávon is gigászi költségekkel jár az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt. Ezeket egyszerre az EU nem tudja kigazdálkodni, ezért úgy látom, ez a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot.
Az EU jelenleg elszigetelt helyzetben áll a világban – figyelmeztetett Orbán Viktor. Konfliktusban áll az USA-val, Kínával és Oroszországgal is. A magyar stratégia első eleme az elszigetelődés elkerülése. Ugyancsak alapvető célunk a béke: egyszerűen nem nem bírunk ki újabb három évet, amely húsz milliárd eurót vesz el tőlünk – húzta alá. Mindegy, merről fúj a szél, a hazai gazdaság érdeke, hogy mindenkivel a lehető legjobb kapcsolataink legyenek, és ebben semmilyen ideológiai elgondolást nem szabad belevinni. Tilos abba a lehetetlen helyzetbe kerülnünk, amibe az Európai Unióba kormányozta magát – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor aláhúzta, ez a kormány stratégiája és ez az év az áttörésé lesz. Úgy látja, rengeteg pénz van a magyar gazdaságban, a vállalatoknál, a háztartásoknál, és óriási a bankok hitelezési kapacitása is. Annyi a feladat, hogy ebben az évben ezeket a pénzeket megmozdítsuk és a gazdasági növekedés céljára állítsuk – húzta alá a kormányfő.
Pár statisztikát idézve emlékeztetett, jelenleg jelenleg összesen 4682 állami beruházás zajlik 12,5 ezer milliárd forint értékben, de ennél több beruházást is terveznek. A magyar miniszterelnök hozzátette, Budapest fejlesztése továbbra is kiemelt célja a kormánynak.
Zárásként megköszönte a meghívást, majd közvetlenül Nagy Elek MKIK-elnökhöz szólva visszautalt beszédének egy korábbi pontjára, és reményeit fejezte ki, hogy meg tudnak majd állapodni az adóegyszerűsítésben és csökkentésben, valamint az adminisztrációs terhek apasztásában egyaránt.
