Az új-mexikói Chaco Canyon közelében található, és a kutatók szerint fontos rituális szerepet játszott az őslakosok számára. Az út természetes forrásokat kötött össze, és egybeesett a téli napforduló napfelkeltéjének pontjával.
Korábban úgy gondolták, hogy a Gasco térségében található utat települések összekötésére használták, de az új tanulmány szerint az út sokkal hosszabb a vártnál, és van egy párhuzamos útvonala is. Mindkét út úgy van tájolva, hogy a téli napfordulókor a nap pontosan a Taylor-hegy fölött keljen fel, amely az őslakosok számára szent hely.
A kutatók úgy vélik, hogy a Chaco-kultúra által épített utak nem csupán kommunikációs útvonalak voltak, hanem egy összetett hitrendszer részei.
„Az egyik igazán izgalmas dolog a Chaco utakkal kapcsolatos munkánkban az, hogy arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk, mi lehet egy út, mit jelenthet” – mondta Robert Weiner, a Dartmouth College régésze a Live Science-nek.
Hogyan találták meg az utat?
A kutatók a lidar szkennelés adatait használták fel, egy olyan technológiát, amely lézerimpulzusok segítségével „látja” a növényzet alatt rejtőző struktúrákat. Ez lehetővé tette számukra annak megállapítását, hogy a Gascoe-ba vezető ismert út sokkal hosszabb, mint korábban gondolták: nem csak néhány száz méter, hanem mintegy hat kilométer hosszú.
Egy második, majdnem párhuzamos utat is feltártak, valamint egy patkó alakú kőfal maradványait, amely egy szentély lehetett. Az eredményeket január 24-én tették közzé az Antiquity című folyóiratban.
A titokzatos Chaco-kultúra
A Chaco-kultúra körülbelül 850 és 1250 között létezett az Egyesült Államok délnyugati részén. Egy hipotézis szerint a helyi lakosság vallási mozgalmából eredhetett, de a hitük részletei továbbra is rejtélyesek.
A chacóiak monumentális építményeket hagytak hátra, köztük nagyszabású pueblókat a Chaco Canyonban. Civilizációjuk azonban a hosszan tartó aszályok és társadalmi válságok miatt hanyatlott. E nép leszármazottai a mai Hopi, Zuni és Diné (Navajo).
Miért építettek utakat?
Weiner megjegyzi, hogy máshol is találunk párhuzamos utakat, ami arra utalhat, hogy kozmológiájukban fontos szerepet játszik a dualitás. A chacói utak nem hagyományos utak voltak – akár kilenc méter szélesek is lehettek, és a kultúra nem használt kerekes szekereket vagy teherhordó állatokat.
Egyes utakhoz lépcsők és rámpák tartoztak, és az útvonalak mentén homokkőhalmokat találtak. Az utak közelében két szentély – egy korábban ismert és egy nemrég felfedezett – valószínűleg rituális helyként szolgált. Feltételezések szerint az egyik utat télen, a másikat nyáron használták.
Bár az utak hasznos funkciókat is szolgálhattak, például a fa szállítására, úgy tűnik, elsődleges céljuk rituális jelentőségű volt.
Miért fontos ez?
Steven Lexon, a boulderi Colorado Egyetem antropológusa, a Chaco-kultúra szakértője, aki nem vett részt a tanulmányban, megjegyzi, hogy az ősi utak hálózata egy egyedülálló régészeti övezetet alkot, amely körülbelül egy egész államnyi területet foglal magában.
„A chacói birtokok földrajzát egyedülálló módon őrzik meg az utak, ahogyan kozmológiájuk nagy részét is” – hangsúlyozta.
A tudós azonban arra figyelmeztet, hogy a modern energetikai projektek ezeken a területeken veszélyeztetik az ősi utakat. „Azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a pueblók és a navahók történelmének egy kulcsfontosságú fejezetét” – jelentette ki.
