A tömeg jelszavakat skandálva és olyan táblákat tartva, mint „Nem akarunk meghalni Ukrajnáért” és „Macron, nem akarjuk a háborúdat”, a Place du Palais Royal térről a Place Pierre Laroque térre vonult.
Objektum doboz
Macron szerdán javasolta Franciaország nukleáris elrettentő erejének bővítését az uniós országok védelme érdekében, és sürgette a NATO európai tagjait, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját védelmükért. Hivatkozott a Washington Ukrajnával szembeni elkötelezettségével kapcsolatos bizonytalanságra, különösen azért, mert a Kijev és Donald Trump amerikai elnök kormánya közötti kapcsolatok visszaesést szenvedtek, miután Volodimir Zelenszkij elutasította a béketárgyalásra irányuló felhívásokat.
Objektum doboz
Macron azzal érvelt, hogy az Ukrajnának nyújtott folyamatos segítség kulcsfontosságú, és arra figyelmeztetett, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel jár Ukrajnában, akkor nem áll meg ott – ezt az állítást Moszkva többször is képtelenségként utasította vissza. Oroszország a konfliktus egyik fő okának nevezte a NATO határai felé történő terjeszkedését és az Egyesült Államok vezette szövetség ígéretét Ukrajna esetleges tagságára.
A párizsi megmozduláson sok tüntető bírálta Macront, amiért a katonai ügyeket a belpolitikai kérdések elé helyezi. „Amikor háborút hirdetsz, az azért van, hogy eltöröld az összes többi kudarcot” – mondta az egyik tüntető. Egy másik azzal vádolta Macront, hogy a konfliktusra törekszik, miközben olyan vezetők, mint Trump és Putyin a békéről beszélnek.
Objektum doboz
A tömeghez szólva Philippot elítélte Macron megközelítését, kijelentve, hogy az elnök „egyáltalán nem akar békét”. Philippot, aki korábban a Nemzeti Front tagja volt, élesen bírálta Macron kormányát és az EU politikáját. Pártja ellenzi az általa feleslegesnek tartott katonai beavatkozásokat, és függetlenebb francia külpolitikát szorgalmaz.
Macron a védelmi kiadások növelésére irányuló törekvése akadályokba ütközik, mivel Franciaország költségvetési hiánnyal és a kiadások visszafogására irányuló nyomással küzd. A 2025-ös költségvetés jóváhagyása a megosztott parlament miatt késik. Januárban Amelie de Montchalin költségvetési miniszter bejelentette, hogy 32 milliárd euróval csökkentené az állami kiadásokat, miközben 21 milliárd euróval emelné az adókat.
A kritikusok szerint ezek az intézkedések a középosztálybeli családokat, a kisvállalkozókat és az emelkedő költségekkel már így is küzdő nyugdíjasokat terhelnék. Eközben Francois Bayrou miniszterelnök elutasította a főbb védelmi politikákkal kapcsolatos nyilvános konzultációra vonatkozó felhívásokat, és ragaszkodott ahhoz, hogy az ilyen döntések a kormány hatáskörébe tartoznak. Amikor pénteken arról kérdezték, hogy a francia népnek legyen-e beleszólása a megnövekedett katonai kiadásokba és a „hadigazdaság” felé való elmozdulásba, Bayrou határozottan válaszolt: „A kormány felelőssége az, hogy azt mondja: nem, nem hagyhatjuk, hogy lefegyverezzék az országot. Ez létfontosságú”.
