Egy ukrán hírportálnak nyilatkozva arról beszélt korábban Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter, hogy a háború miatt akadozó víz- és áramellátás súlyos közegészségügyi problémákat okoz. Fennáll többek között a kolera és hepatitis fertőző betegségek kitörésének veszélye.
A egészségügyi tárcavezető hangsúlyozta, hogy a legnagyobb veszélyt a fertőző betegségek terjedése jelenti, amelyek a nem megfelelő higiénia következményei. Kiemelte: az oltás fontosságát a háború alatt, és arra kért minden állampolgárt, hogy ne utasítsa vissza a szükséges védőoltásokat. A miniszter mondatai azért is nagyon fontosak, mert Ukrajnában több olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen. Ezek elengedhetetlenek a közegészségügy védelmében.
Az alacsony átoltottsági arány súlyos közegészségügyi veszélyt jelenthet Magyarországnak, különösen a gyerekek és az idősek körében.
Veszélyes lehet Ukrajna EU-csatlakozása.
A csütörtöki rendkívüli EU-csúcson ismét terítékre került Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Gazdasági és egyéb szempontok mellett egészségügyi szempontból is problémás lehet Ukrajna EU-tagsága.
A védőoltásokkal megelőzhető betegségek elleni immunizáció kritikus pontja a közegészségügynek. Ha az átoltottság csökken, az egész régió veszélybe kerülhet – magyarázta a Magyar Nemzetnek Bohucki Nebojsa járványügyi szakorvos. Szintén problémát jelenthet a HIV-fertőzés terjedése is. Ukrajnában ugyanis a háborús körülmények miatt nehézségekbe ütközik a szűrés és a kezelés. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az országban 2023-ban 31 700 új HIV-fertőzöttet regisztráltak, miközben Magyarországon 2004-et. Tehát Ukrajnában tizenháromszor több új eset fordult elő tavalyelőtt. Az arány sokkal rosszabb, az orosz–ukrán háború kitörése előtt több mint 41 milliós országban ugyanis 2023-ra már csak 32 millió lakos maradt, vagyis kevesebb mint 3,5-szer élnek többen ott, mint hazánkban.
