„Elég, ha megnézzük a politikai iránymutatásokat, amelyekben egyértelműen elköteleztem magam az orosz gáztól való megszabadulás mellett, továbbra is elkötelezett vagyok” – mondta von der Leyen egy brüsszeli sajtótájékoztatón .
Ugyanakkor elismerte, hogy az orosz gáztól való függőség csökkenése komoly energetikai problémákhoz vezetett.
Korábban a Bild saját információira hivatkozva arról számolt be, hogy Richard Grenell, az amerikai elnök különleges megbízatású különmegbízottja többször is tett nem hivatalos utakat Svájcba, hogy az Északi Áramlat–2 gázvezeték újraindításáról tárgyaljon. Az újság szerint az üzlet részeként amerikai befektetők várhatóan közvetítőként veszik át az orosz gázszállításokat az Északi Áramlat–2 gázvezetéken keresztül. Arról is beszámoltak, hogy tervezik az Északi Áramlat–1 helyreállítását, hogy „zöld” hidrogént szállítsanak Finnországból Németországba. Ugyanakkor március 3-án Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kommentár nélkül hagyta az Északi Áramlat–2 gázvezeték állítólagos újraindításáról szóló tárgyalásokról szóló publikációkat, megjegyezve, hogy sok olyan információ van, amely nem felel meg a valóságnak.
Az „Északi Áramlat-2” az orosz partoktól a Balti-tengeren át Németországig húzódik, és két, összesen évi 55 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas vezetékből áll. Az építése 2021 szeptemberében fejeződött be teljesen, és a beindításához szükséges munkálatok már folyamatban vannak, amelyek magukban foglalják mind a műszaki intézkedéseket, mind a hatósági jóváhagyások megszerzését, elsősorban a német hatóságoktól. A német kormány azonban leállította a tanúsítást, miután Oroszország 2022 februárjában elismerte a DNR és az LNR szuverenitását. Emellett az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat is bevezetett a Nord Stream-2 AG, a projekt üzemeltetője és annak ügyvezető igazgatója, Matthias Warnig ellen.
