Stonehenge lehet a „hatalmas kövek kör alakban elrendezve” műfaj leghíresebb példája, de ez a hírnév vitathatatlanul nem érdemli meg. Végül is messze nem ez a legnagyobb henge Európában, sőt még a Brit-szigeteken sem – és ahogy az angliai Dorsetben található ősi kör új elemzése és újbóli datálása most megerősítette, nem is ez a legrégebbi.
Objektum doboz
A Flagstones, a Stonehenge-től mintegy 78 kilométerre délnyugatra található őskori temetkezési hely nem új felfedezés. Eredetileg még az 1980-as években találták meg, méghozzá a várost elkerülő út építése során – a felfedezés ellenére a projektet folytatták, és a lelőhely fele ma már az út alatt fekszik.
Mégis, azok a területek, amelyeket a régészek el tudtak érni, érdekes nyomokat szolgáltattak a helyszín történetéhez. „A Flagstones szokatlan emlékmű” – magyarázta mai nyilatkozatában Susan Greaney, a neolitikus és bronzkori emlékek specialistája, az Exeteri Egyetem régészeti tanszékének oktatója.
„Bizonyos tekintetben hasonlít a korábbi eredetű emlékekre, amelyeket mi földhányásos töltés sáncoknak nevezünk, más tekintetben pedig egy kicsit hasonlít a későbbi eredetű dolgokra, amelyeket mi történelem előtti emlékenk nevezünk” – mondta. „De nem tudtuk, hogy hol helyezkedik el az ilyen típusú emlékek között.”
Eredetileg úgy gondolták, hogy Kr. e. 2900 körülre datálható – ugyanabban az időben, mint Stonehenge. Ennek volt értelme: a Flagstones, mint egy 100 méter átmérőjű, egymást metsző gödrökből álló kör, feltűnően hasonlított a híresebb unokatestvére első építési fázisára – nagyjából ugyanolyan méretű és alakú, sőt úgy tűnik, hogy ugyanazzal az agancscsákányos technológiával építették, mint a Stonehenge esetében.
A Stonehenge-hez hasonlóan a Flagstonest is temetkezésre használták – legalább négy holttestet teljesen vagy részben elhamvasztottak, hármat pedig hamvasztás nélkül temettek el. Még a sírok részletei is megegyeztek, a Flagstonesban található egyes sírmellékletek szinte teljesen megegyeznek a Stonehenge-ben találtakkal.
Ami a legmeggyőzőbb: a Flagstonesban talált leletek kora az első radiokarbonos kormeghatározás szerint körülbelül 4400-5000 év – ez kétségtelenül tág határok között mozog, de nem zárja ki a Stonehenge építésének időszakát. Összességében elég biztosra vehető volt, hogy a két építmény alapvetően egyidős.
Ma már olyan kormeghatározási technikák állnak rendelkezésünkre, amelyek az 1980-as években használtakat is megszégyenítenék. Az ETH Zürich és a Groningeni Egyetem laboratóriumaival együttműködve Greaney és munkatársai 17 új és sokkal pontosabb becslést kaptak az építmény korára vonatkozóan – és amit találtak, az meglepő volt. „A felülvizsgált kronológia korábbi időszakra helyezi, mint amire számítottunk” – mondta Greaney.
Úgy tűnik, hogy a Flagstones építése nem Kr. e. 2900-ból datálódik, hanem már Kr. e. 3650-ben elkezdődött, és a kör alakú árokkal körülvett sírkert és a temetkezések i. e. 3200 körül kerültek hozzá. Ezzel a dorseti építmény legalább néhány évszázaddal idősebb, mint Stonehenge – ami viszont érdekes kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a két kör hogyan kapcsolódott egymáshoz.
„A Flagstones kronológiája alapvető fontosságú a szertartási és temetkezési emlékművek változó sorrendjének megértéséhez Nagy-Britanniában” – mondta dr. Greaney.
„Lehet, hogy a Stonehenge a Flagstones másolata volt? – vetette fel – vagy ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Stonehenge jelenlegi datálása felülvizsgálatra szorul?”
