„Ez a tragikus haláleset emlékeztet minket arra, hogy a hantavírus továbbra is komoly közegészségügyi problémát jelent államunkban” – mondta Erin Phipps, az új-mexikói egészségügyi minisztérium állami közegészségügyi állatorvosa közleményében. „Bár az esetek viszonylag ritkák, a halálozási arány jelentős.”
Mi a hantavírusos tüdőszindróma?
A HPS egy súlyos betegség, amelyet a hantavírusok néven ismert víruscsalád okoz, bár a család leggyakoribb tagja, amely az Egyesült Államokban a betegséget okozza, a Sin Nombre vírus.
Elsősorban a szarvasegér terjeszti, és az emberek akkor fertőződnek meg, ha vizeletével, ürülékével vagy nyálával érintkeznek. Egyesek például úgy kaphatják el a vírust, hogy az egerek utáni takarítás során szennyezett levegőt lélegeznek be, vagy úgy, hogy megérintenek valami szennyezettet, majd kézmosás nélkül az orrukhoz vagy a szájukhoz érnek. A vírus nem terjed emberek között.
Bár a HPS légúti betegségnek számít – vagyis a tüdőt érinti –, a korai tünetek közé tartozik a fáradtság, a láz és az izomfájdalom, egyeseknél pedig a fejfájás, a hányás és a hasmenés. Ennek eredményeképpen összetéveszthető az influenzával vagy gyomorrontással. Ezek a tünetek általában egy-nyolc héttel a fertőzött rágcsálóval való érintkezés után jelentkeznek.
A kezdeti tünetek megjelenése után körülbelül négy-tíz nappal azonban a HPS-szel fertőzött embereknél köhögés és légzési nehézségek jelentkezhetnek. Ennek oka, hogy a vírus hatására a tüdő sejtjei „szivárognak”, és a tüdő megtelik folyadékkal.
A Centers For Disease Control and Prevention (CDC) szerint az ilyen légúti tünetekkel küzdő emberek 38 százalékánál fennáll a veszélye annak, hogy a betegségbe belehalnak.
