Jordan Bardellával, a Patrióták Európáért uniós parlamenti frakció elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján Gál Kinga hangsúlyozta: az EU védelmi képességei megerősítésének kérdése nem kapcsolható össze az Ukrajnának nyújtott további katonai segítséggel, ennek a két kérdésnek különállónak, egymástól függetlennek kell maradnia.
A képviselő szerint az Európai Bizottság javaslatai az európai felfegyverkezéssel kapcsolatban (ReArm Europe) problémákat vetnek fel: „A kérdés az, hogy ezek a javaslatok közelebb hozzák-e a békét vagy sem, és ezzel kapcsolatban komoly kétségeink vannak” – jelentette ki.
Gál Kinga szerint az elmúlt években az Európai Bizottság sorozatosan sikertelen döntéseket hozott a háború, a migráció és a zöldmegállapodás kapcsán. Ez utóbbi súlyos károkat okozott az európai gazdaságnak, ezért azt teljes körűen felül kell vizsgálni. Véleménye szerint a túlzott zöldkibocsátási szabályok és az ideológiailag vezérelt politika tönkretette az ipart, a mezőgazdaságot, a gazdákat, valamint súlyos helyzetbe hozta a kis- és középvállalkozásokat.
„Az emelkedő energiaárak keményen sújtják háztartásainkat és vállalkozásainkat. Az autóipar jelenlegi helyzetét tekintve a polgárok millióinak munkahelyet és jólétet biztosító stratégiai ágazat túlélése forog kockán. A gyártóink által tapasztalt nehézségekért teljes mértékben az Európai Bizottság felelős” – mutatott rá.
Gál Kinga úgy véli továbbá, hogy a bizottság autóipari cselekvési terve nem segíti az európai autógyártók növekedését és globális versenyképességét. Mint mondta, a Patrióták szerint az autóipar megsegítéséhez érdemi változtatásokra van szükség, például a CO2-flottaalapú szankciómechanizmus és az ETS2-rendszer eltörlésére, továbbá biztosítani kell, hogy az európai ipar ne fizessen túlzott energiaárakat.
Mint mondta, ezzel összefüggésben a Patrióták egy állásfoglalást akartak elfogadtatni a plenáris ülésen, de az EPP és a baloldali frakciók áprilisra halasztották a döntést.
Gál arról is beszélt, hogy a zöldmegállapodáshoz kapcsolódóan finanszírozási botrány bontakozott ki, amely arról szól, hogy az Európai Bizottság titkos szerződéseken keresztül NGO-kat finanszírozott adófizetői pénzből, hogy előmozdítsa saját zöldmenetrendjét.
„Ez a botrány csak a jéghegy csúcsa. Egyre több és több komoly információ lát napvilágot arról, hogy az Európai Bizottság Európa-szerte több száz politikai aktivistacsoportot finanszíroz, hogy saját politikáját, szélsőséges ideológiáit és gyakran szuverén kormányokat támadjon” – hangoztatta.
Felhívta a figyelmet, hogy a Patrióták teljes átláthatóságot követelnek az NGO-k finanszírozásával kapcsolatban, ezért az elmúlt hetekben több mint 80 közérdekű adatigénylést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz.
„Az európaiaknak joguk van tudni, hogy kik kapnak pénzt, mennyit, milyen célból, és mit várnak el tőlük cserébe” – hangoztatta.
A migrációról Gál Kinga kijelentette: az EU bevándorláspárti politikájának súlyos következményei nap mint nap láthatók Európában: az európai városok utcáin egyre gyakoribbak a lövöldözések és terrortámadások, amelyek a jelenlegi migrációs politika következményei. Szerinte a bizottság javaslata a visszatérítési irányelv szigorításáról „gyakorlatilag a felületen elkeni és egy újabb mázt próbál tenni a problémára, de magát a problémát nem akarja megoldani. Hangsúlyozta, hogy Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportja kihelyezett budapesti ülésén elfogadott migrációs nyilatkozat határozza meg, milyen változásokra van szükség e téren.
Az első lépés a bevándorlás minden formájának megakadályozása a tagállamok területére. Ehhez erősebb határvédelemre és zéró toleranciára van szükség az illegális beutazással szemben. A Patrióták álláspontja szerint minden illegálisan az EU-ban tartózkodó migránst kivétel nélkül vissza kell küldeni, és a visszaküldésnek automatikusnak és végrehajthatónak kell lennie minden uniós országban. Emellett az illegális migránsokat automatikusan őrizetbe kell venni, valamint külső visszatérési központokat kell létrehozni a folyamat hatékonyabb lebonyolítása érdekében, és a beutazási tilalmak szigorítását is elengedhetetlennek tartják – taglalta.
Jordan Bardella a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Egyesült Államok döntését – miszerint felülvizsgálja Európával és Ukrajnával kapcsolatos elköteleződéseit – nem elítélni kell, hanem tudomásul kell venni és ennek megfelelően kell cselekedni.
„Európa és nemzetei válaszút előtt állnak, és létfontosságú kihívással néznek szembe: megőrzik függetlenségüket és békét teremtenek, vagy elvesznek a bizonytalan világban” – mondta.
Szerinte Ukrajna NATO-tagsága fokozná a geopolitikai feszültségeket, míg EU-csatlakozása gazdasági destabilizációt okozna, különösen a mezőgazdaságban. A biztonsági megállapodásoknak védeniük kell Ukrajnát anélkül, hogy sértenék nemzeteink érdekeit – hangsúlyozta.
Bardella kijelentette, nem támogatja nemzeti csapatok frontvonalba küldését, a demilitarizált övezetet csak ENSZ-békefenntartók jelenlétével tartja elfogadhatónak.
Mint mondta, az európai felfegyverkezés terve csak akkor indokolt, ha az uniós védelmi beszerzések európai és nemzeti ipart támogatnak. „Az európai védelmi autonómiához saját ipari és technológiai bázisunk megerősítésére van szükség, miközben a védelmi ipart ki kell vonni a brüsszeli zöldpolitika korlátozásai alól” – húzta alá.
