Szirtes Györgyi
2025. március 11. kedd. 8:13
Az év hideg hónapjaiban szervezetünk téli üzemmódba kapcsol. Megkívánjuk a magasabb zsírtartalmú ételeket, ugyanakkor a szervezetünk kevésbé érzi szükségét a gyümölcsöknek és a zöldségeknek. Éppen ezért a tél előrehaladtával gyakran B-vitamin-, vas-, magnézium-, cink- és C-vitamin-hiányba kerülhetünk. Ezekre a vitaminokra és nyomelemekre azonban akkor van szükségünk, amikor a tavaszias időjárás visszatérésével újra késztetést érzünk arra, hogy aktívabbak legyünk.
A szervezetnek időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon a megváltozott környezeti feltételekhez. Amikor felmelegszik az időjárás, kitágulnak az ereink, és csökken a vérnyomásunk. Ez fáradtságot vagy keringési problémákat eredményezhet. Ráadásul tavasszal a hormonháztartásunk egyensúlya is felborul. A sötét téli hónapokban megnő a vérben az alváshormon melatonin koncentrációja, ugyanakkor a „jó közérzetet adó hormon”, a szerotonin szintje csökken. A szakemberek szerint ez az egyik oka a téli depressziónak. Amint a nappalok hosszabbodni és világosodni kezdenek, a hormonális egyensúly az ellenkező irányba billen, több lesz a szerotonin és kevesebb a melatonin. Ez az egész szervezetünket kibillenti az egyensúlyból, és akár egy hónapig is eltarthat, amíg az egyensúly helyreáll.
A napfény nem csak a szerotoninszintünknek tesz jót, ugyanez vonatkozik a D-vitaminra is, és az északi féltekén élők közül sokan télen nem jutnak hozzá elegendő mennyiséghez. Ennek az az oka, hogy a szervezetünk csak akkor képes ezt a vitamint saját maga szintetizálni, ha a bőrünkre napfény esik. A jó hír azonban az, hogy a D-vitamin hiányát a megfelelő étrend-kiegészítők szedésével pótolni lehet. És mint egy tanulmányból kiderült, ez a fáradtság csökkentését is szolgálja, még akkor is, ha néhány hétbe telik, amíg a D-vitamin-tartalékaink feltöltődnek.
Egy másik fontos tényező, hogy télen tovább alszunk. Átlagosan 20 és 45 perccel tovább. Ez a tavasz beköszöntével megváltozik, amikor a nappalok meghosszabbodnak és attól függően, hogy milyen vastag a függönyünk, a reggeli nap még az ébresztőóránk előtt felébreszt minket. Aztán március végén az órákat előreállítják. Az, hogy egy órával korábban kell kelni, különösen az éjszakai baglyok és a váltott műszakban dolgozók alvási ritmusát zavarhatja meg. A legtöbben körülbelül két hét alatt túllépnek ezen. A tavaszi fáradtság is elmúlik két-négy hét után. Ha azonban a kimerültség és különösen a rossz hangulat tartósabbnak bizonyul, forduljunk orvoshoz, ilyenkor ugyanis lehet, hogy depresszióval állunk szemben.
A tavaszi fáradtságból is ki tudjuk magunkat enni. Ebben az esetben a sajtra, tojásra, húsra, halra, hüvelyesekre vagy diófélékre kell koncentrálnunk szénhidrátban gazdag ételekkel, például burgonyával, tésztával, rizzsel és hasonlókkal kombinálva. Az előbbiek triptofánban, a szerotonin előanyagában gazdagok. Az utóbbi csoport fogyasztása segít az inzulin szintézisében. Ez biztosítja, hogy a triptofán át tudja ugrani a vér-agy gátat, így az agyban szerotoninná alakulhat. Bár az ananász, a kivi, a szilva és a banán jót tesz nekünk, a közkeletű vélekedés ellenére nem tesznek boldogabbá. Ugyan tartalmaznak természetesen előforduló szerotonint, de ez nem ugrik át a fent említett vér-agy gáton, ami azt jelenti, hogy nincs hatása az agyban. A tavaszi fáradtság leküzdésének legjobb eszköze közvetlenül a bejárati ajtón kívül található, ráadásul teljesen ingyen, ami nem más, mint a fény. Ez fokozza a szerotonin- és D-vitamin-termelést, ugyanakkor lassítja az alváshormon melatonintermelését. Aki naponta sétál egyet a friss levegőn, vagy kerékpárral jár munkába, hamarabb kikecmereg a tavaszi fáradtságból. De a lift helyett a lépcsőzés is segít abban, hogy ne ásítozzunk folyton. A hideg és meleg zuhany váltakozása vagy a szaunázás szintén további lendületet ad a keringésünknek. Ez utóbbi tevékenység különösen jó módja annak, hogy ellensúlyozzuk a hőmérséklet változékonyságát.