Jövő hétfőtől, azaz március 17-től lép életbe az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett árrésszabályozás. A kormány az elmúlt hetekben folyamatosan figyelemmel kísérte az élelmiszerek drágulását, első körben önkéntes árcsökkenést kértek a kereskedelmi láncoktól, elsősorban a multiktól, ám tőlük nem kaptak megfelelő választ.
Kedd reggel aztán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lesújtó inflációs adatokat publikált, a fogyasztói áremelkedés januárhoz képest még magasabb lett, ebben pedig elsősorban az élelmiszer-infláció játszott szerepet.
Itt vannak a részletek
A részletekről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartott szűk körben sajtótájékoztatót. Mint fogalmazott: nem volt megfelelő mértékű az árcsökkentés a kereskedelmi láncok részéről. Az árrésszabályozás alapján semmilyen árrés, azaz haszonkulcs nem emelkedhet, azaz ha valakinek négy százalék az árrése a felsorolt harminc termék valamelyikén, az nem nőhet, amelyiknél pedig tíz százalék felett van, azt le kell vinni tíz százalékra vagy az alá. Ez azon kereskedőkre vonatkozik, amelyeknek 2023-ban meghaladta az értékesítésük nettó árbevétele az egymilliárd forintot. Azaz a kiskereskedelmi láncokra nem. Az árrést a januári átlaghoz igazítják termékenként.
A kormány által felsorolt, harminc alapvető élelmiszer a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszerek 25 százalékát fedi le, az inflációs kosárnak pedig hat százalékát, hiszen sokkal több termék van mögöttük, nem csak a felsorolt harminc. A tejföl is minden tejfölre vonatkozik. Ez nagyságrendileg sokkal nagyobb beavatkozás, mint az árstop esetén. A részletszabályozás egy-két napon belül jelenik majd meg a Magyar Közlönyben.
Mi várható az árrés-szabályozástól?
Csaknem 10-15 százalékkal csökkenhet ennek a kosárnak az ára. Az élelmiszer-inflációt pedig két százalékponttal lehozhatja – mondta Nagy Márton.
A miniszter kiemelte: a kereskedőknél van egy listaár, amelyre akár kedvezményeket is kaphat a kereskedő, ha például sokat vásárol belőle, vagy lesz egy marketingegyezség. Azaz a valós, kedvezményes beszerzési ár alacsonyabb, mint a listaár. A hatósági szabály az alacsonyabbra fog vonatkozni.
Nagy Márton ismertette: már vannak előrejelzések a márciusi első két hétnek élelmiszer-inflációs adatairól. Az első két hétben tovább emelkedtek az árak, a februári hét százalékhoz képest megközelíthette már a kilenc-tíz százalékot az élelmiszer-infláció a hónap első időszakában. Az árrés hatása így először az áprilisi inflációs adatokban lehet majd tetten érhető.
A beavatkozás most első körben május végéig lesz érvényben, addig ki kell elemezni a beérkező adatokat. Május közepén látni fogjuk, volt-e elegendő letörő hatás benne – magyarázta a tárcavezető, aki elárulta: a beszállítók megígérték a minisztériumban, hogy nem fognak árat emelni.
Reményeink szerint meg tudjuk fogni az élelmiszer-inflációt már áprilisban, de ez azon is múlik, hogy a beszállítók tartózkodnak-e az áremeléstől – emelte ki a miniszter.
Lesz veszteség, de nőhet a forgalom
Hozzátette: természetesen lesznek olyan termékek, ahol a kereskedők nagyobb veszteséget érnek majd el: a tojásnál negyven százalék feletti a felár, a vaj és a tejföl esetében nyolcvan százalék feletti, a csirkecombnál húsz százalék körüli, a sertészsírnál negyven százalék feletti a felár, tehéntúrónál hetven százalék feletti, joghurtoknál hetven-nyolcvanszázalékos a felár. A párizsinál is húszszázalékos a felár. A saját márkás termékeknél a felár tíz százalék alatti, más termékeknél pedig sokkal nagyobb. Árcsökkenés nagyrészt a nem saját márkás termékeknél lesz megfigyelhető.
Ezen termékek jelenlétét is szabályozni fogják, az eddigi mennyiségek alapján nem szedhetik le a kereskedők a nem saját márkás termékeket. Lesznek készletezési szabályozások is. Várhatók ellenőrzések is majd rendszeresen, a fogyasztóvédelmi hatóság akár ötmillió forintos bírságot is kiszabhat, rendkívüli esetben pedig akár be is zárhatják boltot. Kiemelte: a vásárlókat nem fogják korlátozni, azaz nem lesz szabályozva a megvásárolható termékek mennyisége.
Le fogunk ülni velük, és megkérdezzük, mi lesz, ha kivezetjük az intézkedést. Ha azt mondják, azután emelésbe kezdenek. Akkor meghosszabbítjuk. Ha ennek sem lesz eredménye, akkor jön az árstop – üzente meg a miniszter.
