Az Európai Parlament plenáris vitája keretében a biztos elmondta: az EU jelentős előrelépést tett a nemzeti migrációs politikák uniós szintre emelésében, amit a migrációs és menekültügyi paktum is bizonyít.
Felhívta azonban a figyelmet, hogy a visszaküldési szabályok továbbra is megoldatlanok, mivel ötből négy kitoloncolásra ítélt személy nem hagyja el az EU-t. Ez aláássa az EU hitelességét, pazarlóan kezeli az erőforrásokat, és gyengíti a közbizalmat a migrációkezelési képességekben – mutatott rá.
„A legrosszabb azonban az, hogy hamis üzenetet közvetít: ha valaki bejut az EU-ba, maradhat is, ami embercsempészeket ösztönöz arra, hogy kihasználják a bevándorlókat és veszélybe sodorják életüket” – mutatott rá.
Véleménye szerint a jelenlegi széttagolt nemzeti visszaküldési rendszerek végrehajtási hiányosságokat tartalmaznak, lehetővé téve, hogy a kiutasított személyek egy másik tagállamba utazzanak és újraindítsák a folyamatot. Ezért a visszaküldési döntéseket egy egységes adatlap rögzítené a schengeni információs rendszerben, amelyet minden tagállam automatikusan elismerne és végrehajthatna új nemzeti eljárás nélkül – tette hozzá.
Az új javaslat kodifikálja továbbá a migránsok tájékoztatáshoz, fellebbezéshez és visszatérési tanácsadáshoz való jogát is. A paktum előírásai szerint a migránsoknak ingyenes jogi segítséget és képviseletet kell biztosítani a fellebbezési eljárás során, valamint minden tagállamban független megfigyelési rendszert kell létrehozni, hogy a kikényszerített hazatérések tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.
Brunner kiemelte továbbá, hogy azoknak, akiket az EU visszaküldene, együtt kell működniük a hatóságokkal, az adott országban kell maradniuk, pontos információkat kell szolgáltatniuk, és nem semmisíthetik meg okmányaikat.
Azok, akik nem működnek együtt vagy szökésveszélyesek, előzetes őrizetbe vehetők a kitoloncolásig, míg a biztonsági fenyegetést jelentő személyek semmiképp nem maradhatnak szabadon, és akár 20 évre is kitilthatók az EU-ból.
A biztos hangsúlyozta továbbá, hogy a kitoloncolási döntések értelmetlenek, ha a visszaküldési eljárás sikertelen, vagyis ha a harmadik országok nem fogadják vissza állampolgáraikat.
„Ezért a migrációs diplomáciát is erősíteni kell, partnerségeket kell kiépíteni harmadik országokkal, hogy javítsuk a visszafogadási együttműködést és biztonságos, legális migrációs lehetőségeket teremtsünk” – emelte ki.
Magnus Brunner hozzátette: az új szabályok lehetővé teszik visszaküldési központok létrehozását harmadik országokban, de csak olyan partnerekkel, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: Brüsszel miatt Európát ellepték a migránsok, 2015-ben Soros György meghirdette, hogy évente egymillió illegális migránst kell beengedni Európába, és kilenc év alatt kilencmillió illegális migráns érkezett.
„Brüsszel alázatosan végrehajtotta a Soros-tervet, és folytatni is akarja, ezért erőltettek át a katasztrofális migrációs paktumot, ami tovább ösztönzi az illegális bevándorlást és bünteti a határait védő tagállamokat” – mutatott rá.
Deutsch szerint az európai polgárok az illegális migránsok azonnali megállítását és a határok védelmét akarják, mert vissza akarják kapni biztonságos európai életüket.
„Itt az ideje, hogy Brüsszellel szemben visszaszerezzük az ellenőrzést határaink felett. Az illegális migránsokat tilos beengedni Európába. Az a megfelelő visszatoloncolási gyakorlat, hogy az illegális migránsok belépését az unió külső határainál megakadályozzuk és késlekedés, kifogás nélkül visszafordítjuk őket” – szögezte le a fideszes képviselő.
