A pápa továbbra is a Gemelli kórházban van kórházban, annak ellenére, hogy egészségi állapota javult. Egyrészt megerősítették, hogy „a pápát nem fenyegeti közvetlen halálveszély a (hörgőket és a tüdőt érintő) fertőzés miatt”, másrészt a kórház szerint „a kép továbbra is összetett, és egyéb veszélyek is fennállnak, a kora miatt is”. Ezen okok miatt a 88 éves pápának „kórházban kell maradnia, hogy védett környezetben folytathassa kezelését”. A csaknem egy hónapos kórházi kezelés után tehát még nem tudni biztosan, hogy Ferenc pápát mikor engedik haza, és várhatóan még néhány hétig tart a tartózkodása, feltéve, hogy nem lépnek fel újabb komplikációk.
Ha ez a klinikai kép, akkor a pápa távolmaradása a Vatikántól és az egyetemes egyház lelki vezetőjének szerepétől intézményi szempontból is kezdi megviselni. Azért is, mert éppen az őt sújtó tüdőgyulladás súlyossága miatt a látogatások száma minimálisra csökken, miközben továbbra sem szivárognak ki róla fényképek a Gemelliből. Még a hangja is, legalábbis az elmúlt napokban sugárzott spanyol nyelvű üdvözlet rövid felvétele szerint, nagyon halk. Még ha vissza is tud térni a vatikáni Santa Marta-i rezidenciájára – ez a hipotézis néhány nappal ezelőttig teljesen valószínűtlen volt, és most ismét lehetséges, bár nem a közeljövőben –, nem világos, hogy vissza tud-e térni a megszokott rutinjához, ami nem oszlatja el a lemondás hipotézisét, még ha az érintett többször is kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani.
A Vatikán egy hónapja Pietro Parolin bíboros kezében van
Ami azt illeti, a Vatikán immár egy hónapja az államtitkárság, elsősorban Pietro Parolin bíboros kezében van . Aki, mint az március 9-én ismertté vált, az államtitkárság általános ügyekért felelős helyettesével, Edgar Peña Parra érsekkel együtt meglátogatta a pápát a kórházban. Egyebek mellett tájékoztatták Ferencet „az egyház és a világ néhány helyzetéről”. Ezzel azt akarják kifejezni, hogy a pápa még mindig ura a helyzetnek, mert bizonyos kétségek jogosak vele kapcsolatban. Másrészt a Vatikáni Sajtóiroda az egészségügyi személyzettel egyetértésben igyekszik mindenkit megnyugtatni, kiemelve, hogy, Ferenc váltogatja a munkát és a pihenést, illetve videón követi a Római Kúria lelkigyakorlatát (amely március 9-én, a nagyböjt első vasárnapján kezdődött és jövő március 14-én ér véget). Lehetséges azonban, hogy Bergoglio nem vesz részt a húsvétra vonatkozó szertartásokon. Ha már tavaly is egészségügyi problémák miatt nem tudta felolvasni a pálmavasárnapi homíliát, és – videón rögzítve – végigkövette a Santa Marta-i keresztutat, a pápa teljes távolléte egészen másként hatna, az üresség érzetét hagyná maga után, és a legkülönfélébb pletykákat és találgatásokat táplálná.
Parolin tehát diszkréten, nagy kiáltványok nélkül, a pápai távollét idején egyre nagyobb szerepet és konkrét súlyt kap; az ő oldalán ott van a Római Kúria ismerete, mind az azt sújtó problémákról, mind a működését biztosító mechanizmusokról. Ez nem kis dolog, tekintve a pápa által bevezetett reformok okozta zűrzavart egy olyan világban, amely nagyon régi szokásokból és a létezés és a cselekvés nagyon régi módjaiból áll, amelyek mára elavultak és – meg kell mondani – alkalmatlanok arra, hogy egy nagy változásokkal teli korszakot kezeljenek. Az államtitkárnak egyszóval az oldalán van a Ferenc pápa reformidőszakában való részvétel és a kúriai gépezet ismerete, a szinte veleszületett tárgyalási attitűd (ami az egyházon belül is hasznos lehet), valamint az a – terepen megmutatkozó – képesség, hogy a változásokat még olyan nehéz válságokon belül is kezelni tudja, mint amilyeneken most keresztülmegyünk. Nem véletlen, hogy Parolin azon nevek között szerepel, amelyek a leggyakrabban visszatérnek a Ferenc pápa utáni idők kérdéseiben.
