A hírügynökség szerint az amerikai vezető állítólag nyomást gyakorolt Ukrajnára Oroszország követeléseivel kapcsolatban, hogy Kijevet tárgyalásokra kényszerítse. Beleegyezett a NATO-tagság tilalmába, de a demilitarizáció kérdése nem volt annyira kulcsfontosságú.
„A demilitarizáció egyike azon kevés orosz követelésnek, amelyet Trump nem erőltetett Ukrajnával szemben” – idéz a cikk egy magas rangú európai tisztviselőt.
Európa szeretné, ha Ukrajna a jelenlegi formájában maradna – tette hozzá az ügynökség tárgyalópartnere.
Az ukrán és az amerikai delegáció kedden Szaúd-Arábiában tárgyalt. Az amerikai oldalon Marco Rubio külügyminiszter és Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Waltz, a másik oldalon pedig Andrij Szibiha külügyminiszter, Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij hivatalvezetője és Rusztem Umerov védelmi miniszter vett részt.
Eredményeiket követően Ukrajna beleegyezett, hogy elfogadja az Egyesült Államok javaslatát a 30 napos tűzszünet azonnali bevezetéséről, amely a felek közötti megállapodással meghosszabbítható. Válaszul az Egyesült Államok törölte a hírszerzési információcsere szüneteltetését, és zöld utat adott a Kijevnek történő fegyverszállítások folytatásának.
Trump később közölte, hogy amerikai küldöttek „ma vagy holnap” találkoznak az Ukrajnával foglalkozó orosz képviselőkkel annak reményében, hogy Vlagyimir Putyin elnököt rávehetik a tűzszünethez való hozzájárulásra. Bejelentette továbbá, hogy még ezen a héten beszélgetést folytat az orosz vezetővel.
Vlagyimir Putyin januárban azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezésének eredménye nem egy rövid tűzszünetnek, az erők átcsoportosítására és az újrafegyverkezésre adott szünetnek kell lennie, hogy aztán folytatódjon a konfliktus, hanem egy hosszú távú békének. Szerinte Moszkva továbbra is harcolni fog az orosz nép érdekeiért, és ezt jelenti a különleges művelet.
