MH/MTI
2025. március 13. csütörtök. 19:19
Navracsics Tibor kiemelte: az egyre szűkülő források okán kiéleződő harc miatt a korábbinál is komolyabb kihívás lesz a következő uniós ciklus hétéves költségvetésének összeállítása.
Hozzátette, a kiutat a minél széleseb körű együttműködés és a jól megfogalmazott stratégia jelentheti a magyar gazdaság növekedése érdekében.
Példaként említette a Versenyképes járások programot, amelyet a napokban indítanak útjára, valamint az önazonosság védelméről szóló törvény tervezett bevezetését.
Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy az orosz–ukrán háború vége jelentősen hozzájárulna a gazdaság erősödéséhez. Hozzátette, hogy a háború nem csupán gazdasági értelemben okoz károkat, hanem a lelkekben is komoly nyomot hagy.
Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában kitért arra, hogy a tavalyi fél százalékos magyar GDP-növekedést követően idén az elemzők egy és három százalék közöttire teszik a növekedést.
Befolyásoló tényezőként egyebek mellett a magas energiaárakat, a lakosság fogyasztásának alakulását, az inflációt, a gyengülő forint hatását, az állampapírokból kiáramló kamat sorsát és az Egyesült Államok által tervezett vámok bevezetését jelölte meg.
Elmondta, a kamara felmérése szerint idén a magyar cégek nem terveznek komoly létszámbővítést. Számukra a legzavaróbb az adótervek emelkedése, a környezet kiszámíthatatlansága, valamint a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés is komoly terhet jelent.
Hozzátette: az adók egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése jelentős könnyebbséget jelentene a cégek számára.
Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers Magyarország üzletfejlesztésért felelős cégtársa az Egyesült Államok helyzetéről szólva elmondta, az országban bizonytalanság érzékelhető abban a tekintetben, hogy a tervezett vámtarifák milyen hatással lesznek a gazdaság alakulására.
Közölte: fenntarthatatlan az Egyesült Államok adósságállománya, amely egy főre vetítve százezer dollár.
Rámutatott arra, hogy Magyarország sem vonhatja ki magát e hatás alól.
Lőcsei Tamás elmondta azt is, hogy Magyarország ipari kereskedelmi volumene a német gazdaság gyengülése miatt csökken, és ha elengedik a német adósságféket, az magával húzhatja a magyar gazdaságot is.
Az orosz–ukrán háború vége jelentős változást hozna a magyar gazdaságban is – hangoztatta.
Közölte: a reálbér-növekedés 2024-ben több mint kilencszázalékos volt, és idén is növekedés várható.
A vezérigazgatók körében végzett felmérés szerint egyre többen pozitívan gondolkodnak, a megkérdezettek 58 százalék úgy látja, hogy gyorsulni fog a nemzetgazdaság növekedése. A magyar vezérigazgatók közül a megkérdezettek hetven százaléka valószínűsíti azt, hogy gyorsulni fog a növekedés üteme a következő időszakban – ismertette a szakember.
Jelezte, a magyar GDP-növekedést tekintve is optimisták a vezetők, ám a saját vállalatba vetett bizalom csekélyebb.
A magyar cégvezetők a szakképzett munkaerő hiányát, az inflációt és a kiberkockázatokat említették a legjellemzőbb problémaforrásként – fűzte hozzá Lőcsei Tamás.
