Elkeserítő jövőkép 2050-re

A Lancet orvosi folyóirat által közzétett tanulmány szerint világszerte több mint egymilliárd ember szenved a túlsúly miatt, és ez a szám több mint négyszeresére nőtt 1990 óta.

Az Egészségügyi Világszervezettel közösen végzett kutatás arra jutott, hogy az elhízás különösen a szegényebb országokat sújtja, és a gyermekek és serdülők körében gyorsabban növekszik, mint a felnőtteknél. A szakemberek becslése szerint 1990-ben körülbelül 226 millió elhízott felnőtt, serdülő és gyermek élt a világon, ám 2022-re ez a szám 1038 millióra emelkedett.

Az egymilliárd fölé emelkedett túlsúlyos emberek száma sokkal korábban történt, mint azt vártuk. Míg az orvosok tudták, hogy az elhízások száma gyorsan növekszik, a szimbolikus számot korábban 2030-ra vártuk – mondta Francesco Branca, a WHO táplálkozás-egészségügyi igazgatója a ScienceAlert online tudományos portálnak, hozzátéve, hogy a kutatók több mint 190 országban több mint 220 millió ember súlyát és magasságát elemezték, hogy meghatározhassák a pontos becsléseket.

A becslések szerint 504 millió felnőtt nő és 374 millió férfi számított elhízottnak 2022-ben. Ám a túlsúlyos felnőttek aránya 1990 óta:

  • férfiaknál majdnem megháromszorozódott (14 százalék).
  • nőknél több mint megduplázódott (18,5 százalék).

A tudósok megjegyzik azt is, hogy az elhízás egy krónikus és összetett betegség, amely növeli a halálozási kockázatot szívbetegség, cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések esetén. A túlsúly fokozta a rizikót a koronavírus-járvány során is.

A túlsúlyos tendencia jó eséllyel folytatódik

A Global Burden of Disease Study kutatást a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozta. Az új elemzés a túlsúly és elhízás arányát modellezte 1990 és 2021 között. Az, hogy 2050-re öt felnőttből három túlsúlyos lehet azon az alapfeltevésen nyugszik, hogy a jelenlegi tendenciák jó eséllyel folytatódnak.

Ha most cselekszünk, még mindig megakadályozhatjuk, hogy a gyermekek és serdülők körében az elhízás globálissá váljon. Most nincs arra idő, hogy a megszokott módon folytassuk a dolgainkat – magyarázta Jessica Kerr, az ausztráliai Murdoch Gyermekegészségügyi Kutatóintézet elhízással foglalkozó epidemiológusa.

A testsúlynak a magasság négyzetével való elosztásával, azaz a BMI-vel kiszámítjuk azt a súlytartományt, amelybe jelenleg tartozunk, ezek a következőek: sovány, normál testsúlyú, túlsúlyos vagy elhízott. A BMI-t gyakran arra használják, hogy segítse felmérni az egészségügyi szakembereknek egy krónikus betegség kockázatát egy páciensnél.

A tanulmány két jelentést készített:

  • az egyik a 25 év feletti felnőttekre összpontosított 204 országban, 1350 egyedi forrásból származó adatok felhasználásával;
  • a másik a gyermekeket és a 25 év alatti fiatalokat vizsgálta, 1321 forrás alapján 180 országból.

A felnőttek esetében az alapvető mérőszám a testtömegindex (BMI) volt, ahol a túlsúlyos kategóriába azok tartoztak, akiknek a testtömegindexük 25 és 30 kg/m² között volt. A 25 és 30 közötti BMI ebben az esetben azt jelenti, hogy az illető túlsúlyosnak számít, de még nem elhízott, mert azt a 30 feletti testtömegindex esetén jelentették ki.

Riasztó módon a tanulmány azt találta, hogy az 1990-es évek óta minden országban, minden korcsoportban és mindkét nem esetében nőtt mind a túlsúly, mind az elhízás aránya.

A túlsúlyos vagy elhízott felnőttek száma világszerte 731 millióról 2,11 milliárdra nőtt 1990 és 2021 között.

Ebben az időszakban mindkét nem esetében több mint kétszeresére nőtt az elhízás aránya: férfiaknál 5,8 százalékról 14,8 százalékra, míg a nőknél: 10,2 százalékról 20,8 százalékra. A legnagyobb túlsúlyos vagy elhízott felnőtt népességgel Kína rendelkezett 2021-ben (402 millió fő), ezt követte India (180 millió fő) és az USA (172 millió fő). A leggyorsabban növekvő előfordulási arányt Észak-Afrika és a Közel-Kelet mutatta: 1990 és 2021 között az elhízás aránya a nőknél több mint kétszeresére, a férfiak esetében pedig háromszorosára nőtt.

Az elhízás már egyfajta járványt jelent

Az elhízás előfordulása a gyerekek és fiatal felnőttek körében világszerte megháromszorozódott, és 93,1 millióra nőtt az 5–14 évesek, valamint 80,6 millióra a 15–24 évesek körében. A legnagyobb növekedést Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában figyelték meg.

Az elhízás már egyfajta járványt jelent, amelynek a kiváltó okai összetettek. Egy ország elhízási rátájának növekedése gyakran együtt jár gazdasági fejlődésével. A gazdasági fejlődés ugyanis magasabb növekedést és fogyasztást ösztönöz. Ahogy a helyi mezőgazdaságot és élelmiszer-ellátási rendszereket fokozatosan kiszorítják a nagy élelmiszergyártó vállalatok, az emberek egyre inkább magas kalóriatartalmú étrendre térnek át – mutattak rá a kutatók, akik szerint a környezetünk egyre „elhízásbarátabbá” válik, vagyis egyre nehezebb fenntartani az egészséges életmódot, mert olcsó, könnyen elérhető és függőséget okozó, magas kalóriatartalmú ételek vesznek körül bennünket.

A szakemberek úgy vélik, ha ezek a tendenciák változatlanul folytatódnak, 2050-re világszerte 3,8 milliárd felnőtt lesz túlsúlyos vagy elhízott, amely az akkori népesség körülbelül hatvan százalékát fogja kitenni.

Az adatok azt mutatják, hogy a mai generációk gyorsabban válnak túlsúlyossá, mint az elődeik. A magas jövedelmű régiókban, az 1960-ban születettek körében 25 éves korukra a férfiak 7,1 százaléka, a nők 8,4 százaléka számított elhízottnak. Az 1990-ben születetteknél ez az arány a férfiaknál 16,3 százalék, a nőknél 18,9 százalék. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a 2015-ös születési kohorsznál 25 éves korra az elhízás a férfiaknál 25,1 százalék, a nőknél 28,4 százalék lesz.

Javítanák az emberek táplálkozását

A túlsúly és az elhízás drasztikus növekedése a kapcsolódó betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos ráktípusok arányát és előfordulását is növelheti. A tanulmány szerzői szerint azonban még van idő a cselekvésre, bár azt gyorsan meg kell tenni. Ötéves cselekvési tervek kidolgozását javasolják, amelyek magukban foglalják a táplálkozási oktatás fejlesztését, a jobb közlekedési és gyalogos infrastruktúra kiépítését, valamint az ultrafeldolgozott élelmiszerek szabályozását.

Sok országnak csak rövid ideje van arra, hogy megakadályozza, hogy még többen váljanak túlsúlyosból elhízottá. Ahogy az elhízás globálisan tovább növekszik, erősebb elkötelezettségre van szükség a döntéshozóktól. Az egészségesebb táplálkozás elősegítésére fenntartható élelmiszerrendszereket kell kialakítani, és átfogó stratégiákat szükséges támogatni, amelyek javítják az emberek táplálkozását, fizikai aktivitását és életterét akár a túlzottan feldolgozott ételekről, akár a zöldterületek hiányáról van szó – emelte ki Jessica Kerr.

A szakemberek azonban figyelmeztetnek: bár a BMI széles körben használt mérőszám, nem tökéletes, mivel nem veszi figyelembe sem az izomtömeget, sem az etnikai különbségeket. Emellett a tanulmány adatai önbevalláson alapulnak, amely torzításokat eredményezhet.

Elolvasom a cikket