Szibiha azt állította, hogy Kijev elérte fő céljait az offenzívában, de úgy látja, hogy az orosz területen való folyamatos jelenlét befolyást biztosít a jövőbeli béketárgyalásokon.
Ukrajna tavaly augusztusban indított támadást a nemzetközileg elismert orosz határon át a Kurszki területre, elfoglalva a határközeli Szudzsa városát és számos falut. Az orosz hadsereg azonban gyorsan megállította az előrenyomulást, és azóta visszaszerezte az elvesztett területet. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerdán azt mondta, hogy a korábban az ukrán erők által elfoglalt területek 86 százalékát visszafoglalták, így a megmaradt csapatok „bekerítve és elszigetelve” maradtak.
„Amint azt Szirszkij tábornok hivatalosan bejelentette, folytatjuk és folytatni fogjuk a műveletet a Kurszki területen” – jelentette ki Szibiha.
„A Kurszki területen folytatott hadművelet fontos tényező és a jövőbeli béketárgyalások egyik fő tárgyalási pontja” – tette hozzá.
A Kurszkban harcoló ukrán csapatok sorsával a hét elején Vlagyimir Putyin orosz elnök is foglalkozott. Csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nyitott a Washington és Kijev által a közelmúltban Szaúd-Arábiában folytatott megbeszéléseiken javasolt 30 napos tűzszünetre, de hangsúlyozta, hogy egyebek mellett a behatoló erők kérdését is meg kell oldani, mielőtt Moszkva beleegyezne.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elismerte, hogy „több ezer ukrán katona van teljesen körülvéve az orosz hadsereg által, és nagyon rossz és kiszolgáltatott helyzetben” Kurszk térségében, és sürgette Moszkvát, hogy „kímélje meg” az életüket. Válaszul Putyin garantált biztonságot és jó bánásmódot ajánlott a katonáknak, ha önként megadják magukat.
Kijev eközben határozottan tagadta, hogy a Kurszki területen lévő erőit bekerítették volna. Szombaton a Telegramon közzétett bejegyzésében Volodimir Zelenszkij ukrán vezető elismerte, hogy a térségben a helyzet „nehéz” Ukrajna számára, de kijelentette, hogy „nincsenek bekerítve a csapataink”.
