A macskarobotokat az ország legnagyobb asztali kiszolgálású étteremlánca fejlesztette ki, és mintegy háromezer ilyen robotot állított munkába, hogy segítse a felszolgálókat a zsúfolt műszakok során.
De messze nem ez az egyetlen vállalat, amely robotokat alkalmaz Japánban. A népesség elöregedése és a munkaerő csökkenése miatt a japán vállalkozások egyre inkább az automatizáció felé fordulnak, hogy fenntartsák működésüket. Ez a változás különösen a szolgáltatóiparban figyelhető meg.
Az ország évek óta demográfiai problémákkal küzd, és a helyzet tovább romlik: a Recruit Works Institute szervezet előrejelzése szerint az ország 2040-re elképesztő, 11 millió fős munkaerőhiánnyal néz majd szembe; a kormány becslései szerint pedig 2065-re Japán lakosságának közel 40 százaléka 65 éves vagy annál idősebb lesz.
A fiatal munkavállalók számának csökkenésével és a szigorú bevándorlási politikával a vállalatok kénytelenek újragondolni a működésüket.
A robotokat egyre több helyen használják a szolgáltatói szektorban. Kezdetben inkább kuriózumnak, semmint valós megoldásnak számítottak, de mára bizonyították hatékonyságukat. Ezek az automatizált segítők nem a humán munkaerő helyettesítésére, hanem annak támogatására készültek, így a vállalatok könnyebben alkalmazhatnak idősebb vagy külföldi munkavállalókat is, akiknek nehézséget okozhatna a fizikai munka vagy a nyelvi akadályok.
Ráadásul a robotokat gyakran 3D érzékelőkkel szerelik fel, amivel képesek legyenek zsúfolt terekben navigálni és nehéz tálcákat hordozni.
De az idősgondozásban is egyre inkább használják őket: segítenek felemelni a lakókat, figyelemmel kísérik az egészségi állapotukat, társaságot nyújtanak, követik az életjeleket és segítik a mobilitást.
Tekintettel az erősen elöregedő társadalmunkra és a születésszám csökkenésére, a jövőben szükségünk lesz a robotok támogatására az orvosi ellátásban, az idősgondozásban és a mindennapi életünkben is – mondta Shigeki Sugano, a Waseda Egyetem professzora a ZME Science online tudományos portálnak.
Nem csupán a munkahelyeken és a gazdaságon van a fókusz. A robotok sikere egy döntő tényezőn múlik: a közvélemény elfogadásán. Ha az emberek nem akarnak egy robotot, amely felszolgálja a kávéjukat, akkor nem fogják használni, lehet az bármilyen hatékony. Ezért tekintenek Japánra a világ többi részén kísérleti terepként.
Az ország hosszú ideje tölt be vezető szerepet a robotika területén, és ennek egyik kulcsa a japán kultúra hozzáállása az automatizációhoz. Néhány nyugati országgal ellentétben, ahol a robotizációt gyakran a munkahelyek elvesztésétől való félelem kíséri, Japán inkább segítőtársnak, nem pedig fenyegetésnek tekinti a robotokat, és a hiányzó emberi munkaerő kiegészítőjeként fogadják el őket.
Objektum doboz
