Spanyolország egyébként a NATO katonai költségvetési rangsorának végén áll, így a kormányfő a védelmi kiadások szélesebb körű meghatározását szorgalmazta, hogy azok a kiberbiztonságra, a terrorizmus elleni küzdelemre és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekre is kiterjedjenek – mivel fegyverekre inkább nem költene.
Az új amerikai elnök, Donald Trump hatalomra kerülése óta tett legjelentősebb védelmi témájú beszédében Sánchez megismételte, hogy Madrid valamikor 2029 előtt el fogja érni a NATO GDP-arányos kétszázalékos kiadási célját, de azzal érvelt, hogy az orosz inváziótól eltérő fenyegetéseket is figyelembe kell venni.
„Bármely kelet-európai, északi vagy balti ország számára a fenyegetés olyan választ követel, amelyben az elrettentés elsősorban a védelmi beruházásokra támaszkodik” – mondta Sánchez, aki hozzátette:
„Spanyolországban azonban ez nem így van. A mi fenyegetésünk nem az, hogy Oroszország áthozza csapatait a Pireneusokon. Amikor Oroszországról beszélünk, az inkább egy hibrid fenyegetés. Ez a kibertámadások fenyegetése. Tehát nem csak a védelemről kell beszélnünk, hanem alapvetően a biztonságról.”
Spanyolország a GDP százalékában kifejezve kevesebbet költ a védelemre, mint bármely más NATO-tagállam, a becslések szerint 2024-ben 1,28 százalékot. A többi lemaradóval, köztük Olaszországgal együtt emiatt a figyelem középpontjában állnak, mivel
Trump felszólította Európát, hogy fizessen többet saját biztonságáért, és 5 százalékot tűzött ki a NATO új kiadási céljaként.
Sánchez azért kerülheti a kiadási ígéreteket, mert az szélsőséges baloldali koalíciós partnere és más törvényhozók ellenállásába ütközik, akiknek a szavazataira szüksége van a parlamenti többség eléréséhez.
