A kormánybiztos neve garancia arra, hogy a hazai ipar, a kutatás-fejlesztés és az innováció egységes keretben fejlődjön, korábban is kulcsszerepet vállalt a magyar technológiai és ipari stratégiák kidolgozásában.
A cél világos:
Magyarország ne csak passzív fogyasztója legyen az AI-megoldásoknak, hanem saját fejlesztésekkel is belépjen a globális innovációs térbe. Ez a kinevezés egyben azt is jelenti, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai kérdés, hanem geopolitikai és gazdasági tét. Talán a magyar döntéshozók időben ismerték fel, hogy a digitális szuverenitás kérdése éppoly fontos, mint az energiafüggetlenség vagy a haditechnikai fejlesztések, hiszen az AI irányította rendszerek alapjaiban formálják át az életünket – legyen szó gazdaságról, biztonságpolitikáról vagy akár a médiáról. Miközben Brüsszel szabályozási akadályokkal lassítja Európa technológiai fejlődését, Magyarország saját kezébe vette a digitális jövőjét, és a kormánybiztos kinevezése ennek az elszántságnak az egyik legfontosabb jele. Ezért örömmel fogadtuk, hogy a Magyar Hírlap szerkesztősége is meghívást kapott „A mesterséges intelligencia és az új világrend: Együttműködés vagy konfrontáció?” című kerekasztal-beszélgetésre, melyet a Magyar Külügyi Intézet szervezett. A rangos eseményen neves szakértők és kormányzati szereplők osztották meg gondolataikat arról, hogy miként alakíthatja át a mesterséges intelligencia a globális hatalmi struktúrákat, és milyen lehetőségek rejlenek ebben Magyarország számára. A beszélgetésen világosan kirajzolódott: a szuverenitás megőrzése és a technológiai fejlődés kéz a kézben kell járjon, hogy hazánk ne váljon ennek a nagyon éles piaci versenynek kiszolgáltatott kísérleti terepévé.
A szakértők egyértelművé tették:
Magyarország nem dőlhet hátra a globális technológiai versenyben, tudatosan és szuverenitását megőrizve kell építkeznie a digitális korszakban.
A beszélgetés résztvevői – Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium), Ződi Zsolt kutatóprofesszor (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), valamint Cséfalvay Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium Technológiai Jövők Műhelyének vezetője – egyaránt hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán gazdasági és innovációs kérdés, hanem geopolitikai tényező is.
Szolnoki Szabolcs kiemelte: a magyar kormány célja, hogy a technológiai fejlesztéseket ösztönözze. „A kormány ezért kiemelt figyelmet fordít az MI-alapú fejlesztések támogatására, annak megtanulására, hogy hazánk önállóan és versenyképesen vehessen részt a technológiai forradalomban” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Brüsszelben tagja annak a munkacsoportnak, amely az úgynevezett AI Act, azaz a mesterséges intelligencia használatát szabályozó, valójában egy termék megfelelősségi jogi norma megalkotásáért felelős bizottság. Egyértelmű feladat, hogy valós és ellenőrizhető eredmények szülessenek, enélkül az AI-alapú szolgáltatások nem lesznek életképesek. A túlzott „hype” és ígéretek visszaüthetnek, ha a technológia nem tudja teljesíteni azokat. Az egészségügy különösen fontos szabályozott terület lesz, ahol a tévedések akár emberéletekbe is kerülhetnek.
Ződi Zsolt a szabályozás és az információs társadalom jogi aspektusait vizsgálta. Fontos kérdés, hogy Európa és benne Magyarország képes lesz-e egyensúlyt teremteni a biztonság és az innováció szabadsága között. Kifejtette, hogy a túlzott, és időelőtti szabályozás akadálya vagy éppen korlátja lehet ennek a technológiai fejlődésnek.
„USA fejleszt, Kína másol, Európa pedig szabályoz”
Cséfalvay Zoltán a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásairól beszélt, hangsúlyozva, hogy a technológiai fejlődés nem lehet kizárólag a nagyhatalmak érdekeinek kiszolgálója. Magyarország akkor tud sikeres lenni, ha saját MI-stratégiáját a nemzeti érdekek mentén építi fel, és nem hagyja, hogy idegen érdekek diktálják a fejlődés ütemét. Kifejtette, hogy öt fontos eleme, kritériuma van ennek a technológiai fejlődésnek. Az adatmennyiség, a platformok, a mesterséges intelligenciát fejlesztő startupok, az annak használatát elősegítő szakértelem és a gyors és hatalmas mennyiségű adatot feldolgozni képes hardver, a processzor. Egyelőre az Egyesült Államok a chipek fejlettsége terén a világ vezető állama, ebben a geopolitikai versenyben Európa messze lemaradva követi.
A beszélgetést moderáló Buzna Viktor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója végül rámutatott: a mesterséges intelligencia térhódításával a világpolitikai viszonyok is átalakulnak. „Az MI nem csupán eszköz, hanem hatalmi tényező is. Magyarországnak meg kell találnia saját helyét ebben az új világrendben” – fogalmazott.
A kerekasztal-beszélgetés egyértelművé tette: a technológiai forradalom nem hagy teret a tétlenségnek. Magyarországnak a saját kezébe kell vennie a digitális jövő alakítását.
