Az agydaganatok lehetnek jóindulatú és rosszindulatú daganatok, azonban az agy esetében a „jóindulatú” kifejezést árnyaltabban szükséges értelmezni, mint más szerv esetében. Ennek oka, hogy az agyban csak korlátozottan áll rendelkezésre tér a daganat növekedéséhez, ezáltal a jóindulatú tumor is számos kellemetlen tünetet produkálhat az agyi nyomásfokozódás miatt.
Gyermekek esetében leggyakoribb típusai az astrocytoma, az ependymoma és a medulloblastoma.
A gyermekkori agydaganatok tünetei
Az agydaganatok tünetei elsősorban a daganat méretétől és elhelyezkedésétől függnek. A tünetek a daganat által okozott agyi nyomásfokozódás miatt alakulnak ki.
Gyermekek esetében a leggyakoribb tünetek az alábbiak:
- fejfájás (általában reggel a legrosszabb);
- hányás (általában reggel) és rosszullét;
- epilepszia szerű görcsrohamok;
- impulzív viselkedés vagy az érdeklődés elvesztése;
- a megszokott viselkedés nagymértékű megváltozása;
- szemproblémák (furcsa szemmozgások, homályos látás, kettős látás);
- szokatlan mértékű álmosság, fáradékonyság.
A gyermekkori agydaganatok típusai
Az agydaganatok számos szövettani típusát ismerjük, melyek a kiindulási sejttípus alapján kerültek osztályozásra. A különböző típusú daganatok viselkedése, ezáltal a kezelése és a várható kimenetel is különbözik egymástól.
Jóindulatú agydaganatok
A jóindulatú daganatok általánosságban jól kezelhetőnek számítanak, hiszen a környezetükben általában nem törik át a szöveteket, a helyükön maradva nem képeznek áttéteket. Gondot akkor szoktak okozni, amikor nyomni kezdik a környező szerveket. Az agy esetében is hasonló veszély áll fenn, és a rendelkezésre álló tér jóval korlátozottabb. A jóindulatú daganat növekedése miatti nyomásfokozódás igen nagy problémát jelenthet. Bizonyos esetekben műtéti úton csak részben, vagy egyáltalán nem távolítható el a tumor – ilyenkor gyógyszeres terápia vagy sugárkezelés szükséges.
Rosszindulatú agydaganatok
A rosszindulatú daganatok képesek az egészséges agyszövetbe belenőni, bizonyos esetekben akár diffúzan – ez azt jelenti, hogy nincs éles határvonal a tumor- és az agyszövet között, a kettő keveredik. Ez jelentős mértékben megnehezíti az eltávolítást. Gyermekek esetében a leggyakoribb rosszindulatú daganattípusok a magas malignitású asztrocitóma (high-grade astrocytoma), az ependymoma és a medulloblastoma.
Mikor forduljon orvoshoz?
Minden esetben célszerű orvoshoz fordulni, amikor felmerül agydaganat gyanúja. A gyanús tünetek közé tartozik a mással nem magyarázható viselkedésváltozás, az ok nélküli hányás, illetve ismert epilepszia hiányában megjelenő görcsrohamok, esetleg csak pillanatnyi tónusvesztés (pl. összeesés), eszméletvesztések.
A fenti, vagy egyéb szokatlan tünetek jelentkezése esetén keresse fel házi gyermekorvosát, aki szükség esetén gondoskodik a kivizsgálásra történő beutalásról.
A gyermekkori agydaganatok esetén a korai diagnózis életet menthet, így a kivizsgálással ne várjon addig, amíg a tünetek egyértelművé teszik az agydaganat jelenlétét!
A gyermekkori agydaganatok diagnosztizálása
A kivizsgálást végző orvos számára szükséges és fontos információ a közelmúltban tapasztalt tünetek részletes elmesélése – ezekből ugyanis következtetni lehet arra, hogy az agy mely részén található a daganat.
A szemfenék vizsgálattal következtetni lehet az agyi nyomásfokozódás jelenlétére és mértékére, amely az agydaganatok egy jellemző következménye.
Az alábbi módszerekkel lehet pontos diagnózist felállítani:
- MRI-vizsgálat;
- CT-vizsgálat vagy PET-vizsgálat;
- biopszia.
A gyermekkori agydaganatok kezelése
Az agydaganatok különböző szövettani altípusai különböző kezelési módokat igényelnek. Fontos szempont továbbá a daganat mérete és a pontos elhelyezkedés.
A gyermekkori agydaganatok leggyakoribb kezelési módjai az alábbiak.
Műtéti eltávolítás
Amennyiben lehetséges az elsőként választandó kezelési mód a részleges, vagy teljes eltávolítás. Az agydaganatok eltávolítása sokszor rendkívül nehéz feladat, hosszú operáció szükséges. Jóindulatú daganat esetén előfordulhat, hogy a sebészi eltávolítást követően nincs szükség további kezelésre, de a térszűkítés csökkentése miatt, valamint rosszindulatú tumor esetén sugárkezelés, illetve kemoterápia is szükséges lehet a műtétet követően.
Sugárkezelés
Az agy besugárzásánál fontos szempont, hogy az egészséges agyszövet lehetőleg minél kisebb sugárdózist kapjon. A sugárkezelés átmenetileg fokozhatja a daganat körüli ödémát (vizesedést), így az agynyomás növekedése miatt átmenetileg a tünetek rosszabbodhatnak – de ez nem jelenti azt, hogy a sugárterápia hatástalan!
Amennyiben szükséges, ezek a tünetek gyógyszerrel csökkenthetők.
Kemoterápia
A kemoterápiás kezelést minden esetben az onkológus szakorvos az onkoteam bevonásával határozza meg a beteg beleegyezésével. Az alkalmazott hatóanyag és módszer függ a daganat szövettani altípusától és egyéb tulajdonságaitól.
A daganat kezelése során a gyermeknek egyéb gyógyszeres kezelésre is szüksége lehet, melyek az alábbiak:
- szteroidok: csökkentik a sugárkezelés által okozott ödémát, így a kellemetlen mellékhatásokat is;
- antiepileptikumok: segítenek megelőzni a daganat által okozott görcsrohamokat.
