A hétvégén vetített negyedik és ötödik részben valóban meglódultak az események, ahogy az alkotók ígérték. Láthattuk Zsigmond magyar királyt és német–római császárt (Gálfi László), ahogy egy templomban haldoklik, miközben a padokban ülő előkelők öklendeznek az üszkös sebéből áradó bűztől, és közben már a császár halála utáni változásokat tervezgetik.
A császár lánya, Luxemburgi Erzsébet (Hermányi Mariann) után lopódzik a szobájába első unokatestvére, Cillei Ulrik (Fekete Ernő), és hirtelen ötlettől vezérelve összehoznak egy trónörököst. Habsburg Albert, a királylány férje ugyanis erre sem képes, mert túl ideges a szexhez is, meg minden máshoz is.
Gállfi László mellett Hermányi Mariann az, aki a legárnyaltabb, legfelszabadultabb a szerepében, amelyben eleinte naiv és gondtalan, később intrikus, majd megalázott áldozat, bűnbánó házasságtörő asszony és a fiáért foggal- körömmel harcoló anya is.
A Hunyadi sorozat nagy siker a magyar nézők körében
Fotó: TV2
Ugyanebben a részben karóbahúzások, vakítások, kasztrálások is szerepelnek, mint a középkor jellegzetes büntetési formái. Nem pontosan tudjuk, mit követtek el a karóba húzottak, csak azt, hogy Vlad (Nagypál Gábor) rajtuk tanítja a későbbi Vlad Tepesnek, aki a filmben még gyermek, hogyan és miért legyen kegyetlen. Az ötödik részben a kis Mohamedet apja, a szultán (Murathan Muslu) a Szeben melletti ütközetben a halálba küldi, mert a testvérét, Alit akarja utódjának.
Mindkét részben újra meg újra azt látjuk, ahogy egész családokat pusztít el és kínoz meg a háború. Nagyon rugalmasnak, nagy túlélőnek és cseppet sem finnyásnak kell lennie annak, aki át akarja vészelni, és még akkor sem biztos, hogy sikerül.
Objektum doboz
A korábbi részekhez képest javultak a párbeszédek, időnként, mint a színpadi drámákban, itt is megjelenik a különféle szereplők és érdekcsoportok saját igazsága. Cillei, aki régi nemesi család sarja, azt mondja Újlakinak (Medveczky Balázs), hogy mi (magyar nemesek) vagyunk az ország. És azt is kifejti, elege van abból, hogy a császár különadókat vet ki, miközben arra kötelezi a nemeseket, hogy a saját költségen állított banderiális hadseregükkel idegen földön harcoljanak. Cinikusan, de nem logikátlanul azt is levezeti, hogy a magyar nemességnek nem érte meg Zsigmond német-római császársága, mert bár temérdek pénzbe került, nincs belőle hasznuk, mert amint felkente a pápa Zsigmondot császárnak, rövid időre rá meghalt.
Újlaki jellemfejlődésének is tanúi vagyunk. Az ország leggazdagabb embere, de végletesen motiválatlan, nem veszi komolyan a törökveszélyt, folyton kedvetlen, nem találja a helyét, kívülállóként nézelődik minden helyzetben. De ennek is van oka, amit a felesége fogalmaz meg. Újlakinak nincs hova állnia. Cillei és Hunyadi a két erős rivális, akik közt eldőlnek a dolgok, Újlaki mg csak köztük választhat elvben, de valójában egyiküknek sem kell. Abban segíthet nekik, hogy egymással végezzenek. Újlaki előbb részt vesz a Szent Korona ellopásában Cillei és Erzsébet oldalán, de aztán Hunyadihoz áll, és látjuk a Szeben melletti csatában páncélt öltve harcolni.
Hermányi Mariann Luxemburgi Erzsébet szerepében
Fotó: NFI
Szilágyi Mihó (Mátray László) is elereszti a markotányos nőket, akikkel le akarta vezetni a feszültséget a csata után, és inkább a máglyához megy, amelyen a hősi halált halt Kamonyai Simon testét égetik el.
Ebben a csatában – és ez például történelmi tény – Hunyadit halálra keresik a törökök, ugyanis a vezérük vérdíjat tűz ki a magyar hadvezér fejére. A törököket annyira leköti a pénz megszerzése, hogy csúfosan elvesztik a csatát. Az ötödik részben látjuk ezt bravúros csatajelenetekben, amelyekbe tényleg mindent beleadtak azok a kaszkadőrök, akik jelentős nemzetközi produkciókban is játszanak. Nagyon látványos, ahogy az aranypáncélos lovast körbefogják, bekerítik, de hiába veszti el a lovat maga alól, még megöl egy csomó törököt, mielőtt a földre szorítják. Aki már tudja, hogyan végződik ez a csata, annak is izgalmas látvány az aranypáncélos hősi küzdelme a túlerővel, és ott van még a másik történetszál, hogy mi lesz a kis Mohameddel, akinek az első sorból kell támadnia, hogy biztosan meghaljon a csatában.
Így is maradtak még olyan jelenetek, mint például amikor a szultán megtudja, ahelyett, hogy simán megkapná Szendrő várát az első felesége (Törőcsik Franciska) bátyjaitól, Hunyadi a sarkában van, és nem csak fegyverrel készül támadni, hanem pestises halottakkal megfertőzi a török táboron átfolyó patak vizét. Ekkor a szultán csak áll, meg körülötte mindenki, és súlyos másodpercekig semmit nem reagálnak, nem azért, mert lefagytak a döbbenettől, vagy már jár az agyuk, hanem csak úgy.
Nagyon látványosak a csatajelenetek a Hunydai című sorozatban. Középen Hunyadi jános szerepében Kádár L. Gellért
Fotó: NFI
Frigyes és Erzsébet jelenete, amelyben annak a feltételeit tárgyalják, hogy Erzsébet és a kis V.László védelmet kapjon, és ezért Erzsébetnek szexuális szolgáltatást kell nyújtania, valahogy túl nyers, túl direkt lett, hiányzik belőle valami kis csavar, egy kis cselesség, ami miatt a néző elhiszi, és elfogadja a történet részeként.
Tudjuk, hogy sok minden nem pont így történt a valóságban, még több mindenről meg azt tudjuk, hogy nem is sejtjük, hogy történt, és hogy ez a sorozat nem pótolja sem a történelemórákat, a sem a tudományos igényű dokumentumfilmeket, történelemkönyveket és előadásokat, az eredeti forrásokat sem, de kedvet csinálhat hozzájuk nagyon sok embernek.
Azért is jó lenne, ha lenne folytatás, hogy kiforrhassa magát a magyar történelmi film műfaja. Az alkotók is, és mi, nézők is megérdemeljük ezt a lehetőséget.
Hunyadi –Rise of the Raven – 2024
Magyar történelmi film – 54’
Rendezte: Nagypál Orsi
8/10
