MH/MTI
2025. március 18. kedd. 19:11
Az EU-tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Tanács csütörtöki ülésének zárónyilatkozat-tervezete az ukrajnai helyzetről jelenlegi formájában eltér attól, amit a magyar kormány a jelen körülmények között támogathatónak ítél.
Problémásnak nevezte, hogy a szövegben utalás szerepel Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának a gyorsítására, amellyel kapcsolatban emlékeztetett: a magyar kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás az ukrajnai „csatlakozási folyamat felgyorsítására irányuló törekvések fényében különösen indokolt”.
Olyan szövegre lenne szükség, ami rendkívül rövid, szikár, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának február 24-i határozatára, illetve az Egyesült Államok és Ukrajna Rijádban folytatott megbeszéléseit követően elfogadott EU-27-es nyilatkozatra alapoz – jelentette ki.
„Minden, ami ezen túlterjeszkedik, az az Egyesült Államok által vezérelt békefolyamatot akadályozhatja, és adott esetben az azonnali tűzszünet lehetőségeit ássa alá” – fogalmazott.
A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban a miniszter azt mondta, az Ukrajnával folytatott eddigi megbeszélések „nagyon kevés eredményt hoztak”. A magyar kormány elvárása az, hogy a kárpátaljai magyar kisebbséget Ukrajna hozza a 2015-öt megelőző helyzetbe – húzta alá. Ukrajnát számos két- és többoldalú nemzetközi megállapodás kötelezi arra, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség alapvető jogait szavatolja. Ukrajnának feladata, hogy megfeleljen ezen nemzetközi kötelezettségeknek, függetlenül az európai uniós csatlakozási folyamattól – hívta fel a figyelmet.
Közölte továbbá: Magyarország üdvözli az Európai Tanács zárónyilatkozatának versenyképességi fókuszát – majd kiemelte -, a szövegtervezet kifejezetten hivatkozik a magyar uniós elnökség alatt elfogadott Budapesti Nyilatkozatra.
„Látni szeretnénk az európai intézmények tevékenységében, hogy az egyik legjelentősebb versenyképességi problémát jelentő magas energiaárak kérdését az uniós szinten is kezelni fogják” – fogalmazott Bóka János, majd közölte: azon uniós politikák és intézkedések felülvizsgálatára lenne szükség, amelyek hozzájárulnak a kiemelkedően magas energiaárakhoz Európában.
Szavai szerint a magyar kormány szempontjából kiemelten fontos az európai autóipar jövője, ezért – mint kiemelte – Magyarország azt szeretné, hogy az európai autóipar versenyképességének javítása, túlélésének biztosítása az európai klímapolitika és az európai iparpolitika összeegyeztetése, harmonizálása mellett jelenjen meg.
A 2025-ös év jogalkotási programjával, illetve a 2025 és 2029 közötti időszak jogalkotási prioritásaival kapcsolatban azt mondta: „Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogy akár az egyik, akár a másik dokumentumot támogassa”. Előbbivel kapcsolatban azt mondta: a szöveg célkitűzésként fogalmazza meg a jogállamisági kondicionalitás megerősítését és kibővítését a következő hétéves költségvetési keretterv összefüggésében, amit – mint fogalmazott – „Magyarország kategorikusan kizár”. A jogalkotási prioritások tekintetében a miniszter közölte: egyebek mellett hiányzik belőle az európai intézmények által finanszírozott civil szervezetek támogatásának az átláthatósága, az európai uniós intézmények jogállamiságával és integritásával kapcsolatos kérdések, a migráció tekintetében pedig a migrációs paktum végrehajtására tartalmaz utalást, míg az innovatív megoldások keresésére nem. Ezt Magyarország nehezményezi – emelte ki.
A magyar kormány úgy gondolja, hogy a migrációs válság kezelésének első lépése az Európai Unió határainak hatékony védelme, valamint egy olyan rendszer kialakítása kell, hogy legyen, ami lehetővé teszi, hogy csak az lépjen be az unió területére, aki arra jogosult. Ez az Európai Unió területén kívül létrehozott, a menedékkérelmeket elbíráló központok létrehozásával oldható meg – részletezte.
Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos uniós pozíció tekintetében a szövegből hiányzik minden utalás a tűzszünetre, illetve a békefolyamatra vonatkozóan. Magyarország szempontjából ez stratégiai jelentőségű kérdés, ezért ezeket a dokumentumokat Magyarország nem tudta támogatni – tájékoztatott az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
