Orbán Balázs a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Ordo Iuris Intézet által szervezett, Az Európai Unió jövője: nemzetállami szuverenitás vagy központosítás? – Great Reset című tanulmányt bemutató beszélgetésen a többi között a túlzott centralizációt és bürokráciát nevezte az EU legnagyobb nehézségeinek.
„Ezek a problémák mára olyan mértéket öltöttek, hogy az EU létét, jövőjét veszélyeztetik; mi pedig azt akarjuk, hogy az EU-nak legyen jövője” – szögezte le, hozzátéve: az aggodalomra több ok van, mint bármikor korábban.
Orbán Balázs kiemelte, egyre többen érzik szükségesnek a változásokat, a reformokról szóló európai diskurzus egyre erősebb, a változások mellett állók hangja egyre jobban hallható.
Az EU szemére vetette továbbá, hogy elhibázott migrációs politikát és progresszív ideológiát kényszerítene a tagállamokra, hozzátéve, hogy ez nemcsak a tagállamok, de minden állampolgár jólétébe és szabadságába is belegázol.
Mint mondta, ha azt akarjuk, hogy az EU az évszázad végén és azon túl is létezzen, „radikális irányváltás kell, mert a jelenlegi kurzus egyenesen vezet a szétesés felé”.
Aláhúzta: ha a jelenlegi az EU történetének legsúlyosabb válsága, akkor a megoldáshoz is az uniós történelem legradikálisabb javaslataira van szükség.
„A helyzet súlyos, de több tényezőnek köszönhetően egyáltalán nem kilátástalan” – tette hozzá, példaként az EU jövőjével foglalkozó tanulmányt hozva fel.
Leszögezte, hogy – a tanulmányban is felvázolt – reformokat két irányban lehet „radikálisan, de mégis pontosan megvalósítani”. Az egyik, mint mondta, határozott visszatérés azon értékekhez, amelyek a reformra szoruló intézmény létét eredendően megalapozták, illetve „ha felülvizsgáljuk, mi az, amit a korábban áthághatatlannak hitt gondolati kereteken kívülről kell behozni a siker érdekében”. Hozzátette, hogy a tanulmány mindkét irányt egyaránt vizsgálja, és mindkét esetben a megoldás alapját az erős, szuverén, kulturálisan önazonos nemzetállamok konszenzusán alapuló együttműködés jelenti.
„Az erős és önazonos tagállamok megmaradása nem Európa gyengeségét, hanem erősségét jelenti” – szögezte le, valamint kiemelte Európa sokszínűségének megőrzését, „ennek gyümölcsei ugyanis egész Európának teremnek”.
A beszélgetésen felszólalt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója is, aki kiemelte: az EU elsődleges céljának a tagállamok és az állampolgárok érdekei szolgálatának kell lennie, „nem pedig a brüsszeli elit kiszolgálásának”.
„A brüsszeli vezetők megpróbálják a saját értékeiket és ideológiájukat rákényszeríteni (a tagállamokra), és ha azok ellenkeznek, jogi, pénzügyi és politikai eszközöket vetnek be azért, hogy eltávolítsák a velük ellenkező politikai erőt”.
Hozzátette, nem pusztán az intézmények reformjára van szükség, hanem az EU-s vezetők és a nagy EU-s tagállamok vezetőinek gondolkodásmódját is meg kell változtatni. Leszögezte, az EU nem működhet „ideológiai gépezetként”, mert akkor a nagyobb kérdésekben a tagállamok sosem érnek el konszenzust.
Az EU jövőjével kapcsolatos kérdésre válaszolva Szánthó Miklós hangsúlyozta: azok, akik még nagyobb integrációt sürgetnek, nem értik, hogy éppen az erre tett erőfeszítések vezetnek az EU összeomlásához, példaként pedig Ukrajna esetleges EU-s tagságát emelte ki, amely, mint mondta, az EU széteséséhez vezetne, „az pedig éppen Oroszország hasznára válna”.
„Az EU története dióhájban az, hogy a németek és a franciák felépítették, a liberálisok tönkretették, és a patrióták hozzák rendbe” – jelentette ki.
A beszélgetésen felszólalt Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris társalapítója is, aki bírálta azt az álláspontot, amely „több Európát” javasol megoldásnak a válságokra, és úgy vélte, ehelyett több hatalmat kellene adni a tagállamok választotta tisztségviselőknek és az állampolgároknak.
„Új hozzáállás kell, mert a jelenlegi megbukott” – szögezte le.
Mint mondta, a tanulmány felvázolt olyan forgatókönyvet is, amely szerint teljesen az alapoktól kellene újjáépíteni az EU-t, az átmeneti időszakban pedig vélhetően néhány évig tartana. Mint azt leszögezte, az új politikai közösség a szabadságon, a szabadpiacon és a tagállamok szuverenitásán alapulna.
Az esemény másik felszólalója, Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szintén szót emelt az EU centralista törekvései ellen, leszögezve: „ha Brüsszel egyszer hatalmat kap, azt sosem adja vissza”. Hozzátette: „25 év közös politikája megmutatta, hogy az EU nem a helyes úton jár”.
Emlékeztetett továbbá arra, hogy korábban az EU kevésbé volt centralizált, a szervezet jobban szolgálta a tagállamok érdekeit.
„Nem lehet minden válságra azt a választ adni, hogy +Még több Európát!+” – jelentette ki. Sürgette továbbá a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács szerepének jelentősebbé tételét az EU-n belül, illetve az uniós tisztségviselők fizetésének csökkentését.
„Senkinek nem szabad többet keresnie havi nettó 10 ezer eurónál, és ez nem populizmus” – fogalmazott, hozzátéve: „az autó tetszik, én a sofőrrel nem vagyok elégedett”.
Aláhúzta emellett azt is, hogy „senki nem adott Brüsszelnek felhatalmazást ahhoz, hogy például a gyermekek szexuális felvilágosításába beleszóljon”.
