A leghíresebb ezek közül a kaliforniai törés vagy San Andreas törés. Hossza 1200 kilométer, folyamatosan kisebb és közepes erősségű földrengéseket generál. Azonban bármelyik pillanatban elindulhat és nagyon pusztító.
Már eddig is felelős volt 9-es erősségű földrengésekért, és akár 7 méteres felszíni elmozdulásokat okozott.
Különösen az 1906-os San Franciscó-i földrengéssel hozható összefüggésbe, amikor akár háromezer ember is meghalt, és mintegy 300 ezer ember vált hajléktalanná. A kataklizma és a tüzek okozta károkat 400 millió dollárra becsülték, ami 2006-os árakon, az inflációt figyelembe véve 6,5 milliárd dollárnak felel meg.
Tavaly a tudósok a Frontiers in Earth Science című folyóiratban arra figyelmeztettek, hogy a blockbuster cselekmény a közeljövőben a valósággá válhat.
És a katasztrófa elindításáért nem is a teljes törés lesz a bűnös, hanem annak egy kis része Közép-Kaliforniában, az úgynevezett Parkfield szakasz.
A San Andreas-szal szomszédos, viszonylag kis törések, más néven „tektonikus időaknák” is nagy gondot okoznak a geológusoknak.
Legborúsabb előrejelzéseik szerint a tudósok úgy látják, ez eltörölheti a fél Egyesült Államokat.
Két Afrika
A következő hiba a listán Kenyában található. Ez a Suswa-hasadék törés, amely már most aggasztja a helyieket és a geológiai előrejelzéseket készítő szakértőket is – van olyan vélemény, amely szerint akár két részre is képes osztani a kontinenst.
A nagyobb, úgynevezett Kenya-hasadék részeként a Suswa-hasadék, amely a közeli, azonos nevű vulkánról kapta a nevét, régóta foglalkoztatja a tudósokat, mivel itt találkozik az afrikai és az arab lemez.
Az utóbbi időben a térség helyzete továbbra is instabil, amit a földalatti vulkánok számos kitörése bizonyít.
Ha a hasadék tovább növekszik, egyes geológusok szerint akár 50 millió éven belül kettészakítja a fekete kontinenst.
A hipotézis hívei szerint egy hasonló repedés több mint 135 millió évvel ezelőtt „választotta el” Afrikát Dél-Amerikától.
Oroszország területén is van egy veszélyes törés, amely szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján – a Bajkál-tó.
A Bajkál-tó partja a Buryat Köztársaság Pribaikalsky körzetében található Gorjacsinszk falu közelében.
Pontosabban a Bajkál-hasadékzóna, vagy Bajkál-hasadék – egy 1,5 ezer kilométer hosszan húzódó mély kéreghasadék, amelynek középső része vízzel van kitöltve. Ez a Bajkál.
Több geológus szerint a hasadék az eurázsiai és az amuri lemezek szétválása következtében alakult ki, utóbbi egyébként évi 4 mm-es sebességgel lassan Japán felé kúszik, és ott kölcsönhatásba lép az észak-amerikai és a Fülöp-szigeteki lemezekkel, ami az egyik oka a japán szigeteken tapasztalható állandó szeizmikus aktivitásnak.
A fő veszély itt a tó fenekén rejlik. A Bajkál-tó feneke ugyanis egy tektonikus törés, és a tározó partjai fokozatosan különböző irányokba térnek el.
A tudósok előrejelzései szerint néhány százmillió év múlva – ami az Univerzum léptékében egy pillanat – a Bajkál a legnagyobb és leghatalmasabb óceánná alakul át.
Mint látjuk, az óriási törések nem véletlenül érdeklik a tudósokat – a jövőben jelentősen megváltoztathatják bolygónk megjelenését.
